Fülszöveg
Kikli Tivadar valami olyat tud, ami maholnap eltűnik az olvasók elől. Mesél. Ó, nem gyerekeknek való történeteket mond el a maga kellemes, olvasmányos stílusában, hanem felnőtteknek való érdekes, régi történeteket. Az író felépítette a maga sosem-volt városát, benne egy sosem létezett szerkesztőséggel, amelyben Tódorka úr, az író alteregója jár-kel, szerelembe esik, novellákat ír, mesél, jóízűen, kedvesen, stílusosan, ritkán kitalálható csattanókkal. Ő a letűnt kor krónikása, pontos, hiteles rajzot ad a múlt század huszas-negyvenes évek világából, amikor még voltak gavallérok, minden pajzánságra képes urak és hölgyek! Igen, ez a világ (nem is tagadja) hasonlít egy kicsit Krúdy világához, nincs benne semmi nyereség, legteljesebb álmokat összerontó valóság, ugyanakkor a szavak költészete uralkodik a mindennapok fölött.
És most már immár negyedik kötetét teszi asztalára Kikli Tivadar. Talán megengedhető a nevével való játék: Kikli stiklijei, pardon Tódorka úr stiklijei mindig...
Tovább
Fülszöveg
Kikli Tivadar valami olyat tud, ami maholnap eltűnik az olvasók elől. Mesél. Ó, nem gyerekeknek való történeteket mond el a maga kellemes, olvasmányos stílusában, hanem felnőtteknek való érdekes, régi történeteket. Az író felépítette a maga sosem-volt városát, benne egy sosem létezett szerkesztőséggel, amelyben Tódorka úr, az író alteregója jár-kel, szerelembe esik, novellákat ír, mesél, jóízűen, kedvesen, stílusosan, ritkán kitalálható csattanókkal. Ő a letűnt kor krónikása, pontos, hiteles rajzot ad a múlt század huszas-negyvenes évek világából, amikor még voltak gavallérok, minden pajzánságra képes urak és hölgyek! Igen, ez a világ (nem is tagadja) hasonlít egy kicsit Krúdy világához, nincs benne semmi nyereség, legteljesebb álmokat összerontó valóság, ugyanakkor a szavak költészete uralkodik a mindennapok fölött.
És most már immár negyedik kötetét teszi asztalára Kikli Tivadar. Talán megengedhető a nevével való játék: Kikli stiklijei, pardon Tódorka úr stiklijei mindig megbocsáthatók,legfeljebb irigyelhetők, és közben néha-néha sajnáljuk ezt a letűnt világot, ahol az udvarlás még nemes férfiúi tett volt, ma már ismeretlen művészet.
Jó volna Tódorka úr csodáit, csínytevéseit, varázsait megélni.
Jó belemerülni a rövid történetekbe. És azt is ajánlhatom, hogy minden napra hagyjanak egy-egy Tódorka-történetet, és máris szebb a világ, jobb a közérzet, és másnap folytathatjuk ennek a szerelems férfiúnak irigyelt hőstetteit. Ez is jó irodalom és jó olvasmány. Sokaknak a meseszövés ékes példája a Betyárvilág c. novella. Olyan fordulatos, izgalmas, érdekes, hogy sajnáljuk, hogy a végére értünk. A falu szégyene pedig olyan csattanót tartogat, hogy elámulunk.
Tódorka úr, mint az látható, tovább éli és meséli történeteit.
Mindannyiunk örömére.
Vissza