Előszó
2014-ben Kolozsvár volt a XXIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus színhelye. Ez volt az első alkalom, hogy a mai Magyarország határain kívül sikerült megrendezni a Magyar Alkalmazott Nyelvészet és Nyelvtanárok Egyesületének évente sorra kerülő kongresszusát. A színhely ötlete (mint annyi jó ötlet) Szépe Györgytől, a MANYE egykori elnökétől eredt, aki 2004-ben a kolozsvári Előnyelvi Konferencián jelezte, hogy jó lenne a közeljövőben alkalmazott nyelvészeti kongresszust is rendezni Kolozsváron, hiszen a feltételek adottak ehhez. Az április 24. és 26. között tartott kongresszust a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karának Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete szervezte Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-Közép-Európában címmel.
A rendezvényt a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusa és a Communitas Alapítvány támogatta. A kongresszus több mint 100 kutató aktív részvételével zajlott 12 szekcióban. A XXIV. kongresszus központi témáját az ihlette, hogy Kelet-Közép-Európában és azon belül a Kárpát-medencében az aktív két- és többnyelvűség a kommunikációs aktusok meghatározó jelenségének tekinthető, hiszen az idegen nyelv(ek) ismerete, kisebbségi helyzetben az államnyelv megfelelő szintű használata számos közlési helyzetben nélkülözhetetlenné vált.
Mint tudjuk, a nemzetközi és az interetnikus kapcsolatokban az informális nyelvhasználattól a szaknyelvekig több kommunikációs színtéren a második vagy harmadik nyelv a közös kód szerepét játssza. így közvetve vagy közvetlenül mindannyian érintettek vagyunk a nyelvváltás, a fordítás, a nyelvtanulás és a nyelvi érintkezés folyamataiban.
Hasonlóképpen az idegennyelv-tanítás, a szaknyelvoktatás, a fordítás elmélete és módszertana, az interkulturális kommunikáció sem kerülheti meg a kétnyelvűségből és a kulturális érintkezésekből származó nyelvi és kulturális kontaktusjelenségek tudatosítását. A kongresszus ezeknek a sokarcú, interdiszciplináris megközelítést igénylő kérdéseknek alkalmazott nyelvészeti keretben történő továbbgondolását kívánta szolgálni. Ez a tanulmánykötet 53 előadó 49 előadásának írott változatát tartalmazza. Az egyes tanulmányok a szerző neve, munkahelye, e-mail címe, a kulcsszavak és a tanulmány szövege után angol nyelvű kivonatot is tartalmaznak. Meggyőződésünk szerint a tanulmányok megfelelő mértékben színvonalasak, eleget tesznek a tudományos diskurzus követelményeink, hiszen a magyar alkalmazott nyelvészetben ismert, rangos szerzők szövegeit is tartalmazza, másrészt a kötet tanulmányait az egyes alkalmazott nyelvészeti területek szakemberei lektorálták, és a szerzők javaslataik alapján szükség szerint módosították az írásukat.
Vissza