Több nyelven egy hazában

Fülszöveg

Magyarországon tizenhárom különböző nemzetiség él. Vannak közöttük kisebbek és nagyobbak, van, amelyik több százezer főt számlál, és van, amelyikből jó, ha ezernyi lélek össze tud gyűlni. Van, amelyik jó párszáz éve került ide, és van, amelyik alig pár évtizede. Némelyik egy tömbben él, némelyik szórványban. Némelyik erősen tartja a szokásait, másokat biztatni kell azok megőrzésére.
Több segítségük is van ebben a törekvésben.
Mindenekelőtt: az ország törvényei erősen támogatják, hogy az itt élő nemzetiségek - kivétel nélkül - megélhessék identitásukat, hogy megtartsák, vagy felelevenítsék, és másoknak is megmutassák szokásaikat, hogy emlékeikből gyűjteményeket építsenek. Növekszik a vallásos érzés szerepe is. Tapasztalható, hogy egy jó pap, egy erős egyházközösség egész környezetének újjáépítésére képes. Magyarországon a legtöbb ember pontosan tudja: nyugodtan fordulhat a másik lélek felé. Különbségük nem lehet oly nagy, hogy kéznyújtással áthidalható ne volna. Csak oda kell figyelni a másikra - és viszont, ki kell tárni magunkat a másik felé, hogy a kapcsolat megszülessen. Ismerkedni és ismertetni kell. Más út nincsen. Minden más csak bajt okoz.
Ezek - mondhatni - evidenciák.
Időnként azonban nem árt az evidenciák számbavétele, és - ha kell - az evidenciák újragondolása és újrafogalmazása.
Ennek a lehetőségét kereste Borsos Mihály, megtéve több mint tizenhétezer kilométer, ötvenhat helyszínen, megismerve több száz érdemes, egymás kezét és barátságát kereső embert. Róluk, és életükről - falujukról, városukról, szokásaikról, mesterségeikről, táncaikról, szertartásaikról - tízezernyi fotó készült. Ezek közül válogattunk könyvünk számára. Vissza