Előszó
Elvárnám magamtól, ha középiskolások versgyűjteményéhez írnék néhány ajánló sort, hogy ne beszéljek mellé: ne méltassam az ifjú tollforgatók rendkívül gazdag nyelvhasználatát, kitűnő formai érzékenységét, s ne beszéljek a kötet egységes (vagy bármilyen) színvonaláról.
Elvárnám magamtól, hogy a kötet számomra legkedvesebb, vagy éppen "sikerületlen" sorait ne idézzem, nem sértve ezzel másokat, belül élőket, kívül maradottakat.
Elvárnám magamtól, hogy fennkölt hang nélkül dicsérjem a kezdeményezést, melynek eredményeképpen az Olvasó kezébe kerülhet ez a könyvecske, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium tanulóink munkáiból összeállított antológia. Elvárnám magamtól, hogy szimpátiámon túl köszönetemet is kifejezzem ezért az erőfeszítésért.
Elvárnám magamtól, hogy ne indokoljam, kérésükre miért vállaltam "beleszólást" a válogatásba, miért tetszett a kötetben szereplők azon döntése, hogy a kevesebb több jelszóval karcsúbb, de talán maradandóbb emlék születését kívánják.
Talán tudják már, hogy évek múlva saját elvárásaiknak lesz legnehezebb megfelelni, később fellapozva azonban ez a kötet szerencsére még mindig ugyanaz lesz, ami, szerencsére még mindig ugyanolyan lesz, mint ma,
1998. március 15-én,
például fiatal, néhol halk, néhol harsogó, bátor,
pezsgő, lázadó, bizonytalan, s kellően szertelen.
Vass Tibor
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal