Tíz segítség az emberréválás útján

Fülszöveg

Kálvin nyomán az Ó - és Ujszövetség egységéről;
A kereszténység, történelmileg és szellemileg, a zsidóság alapján áll. Jézus Krisztus, akárcsak Pál és az Ujszövetség majd valamennyi irója, izraelita volt.
A zsidó szent iratok szerint élt, amelyek Isten szavát jelentették számára, és tanítványai számára is. Népének szent könyveiből merítette az erőt munkájához. Megkísértésekor a Tóra szavaival /5. Mós. 8:3, 6:16, 6:13 és 10:20/ üzi el a kisértőt; haldokolva a 22. Zsoltárral imádkozik. Népének korabeli vezetőivel és írástudóival vitázik az Ószövetség könyveinek értelméről, de mind Ő mind ellenfelei ezekből a könyvekből indulnak ki. Jézus nyomatékkal biztosítja, hogy egyetlen jótát vagy vesszőt sem akar a törvényekből elhagyni - bizonyára, mert szemére vetették, hogy érvényteleniteni akarja azt -, hanem a törvényt a maga teljességében, szóban és tettben akarja nyilvánvalóvá tenni /Mt. 5:17/, annak teljes értelmét és komolyságának mélységét megmutatni. Igy irányit minket maga Jézus Krisztus az Ószövetséghez, mutat a Szentirás egységére, a próféták és apostolok kijelentésének folytonosságára, az Ó - és Ujszövetség egységére.
Kálvin is egységes egésznek tartja a Bibliát, mert erről az egységről maga a Szentirás tanuskodik. Ebből az következik, hogy alázatosan, tanulni vágyóvá fogadjuk mindazt, amit az Irás tanit, legyen az akár az Ó akár az Ujszövetségben. Kálvin szerint ez az egyetlen bölcsességünk és ezért figyelmeztet ujra meg ujra arra, hogy ne hallgassunk a rajongókra, akik a törvény és a próféták érvénytelenítésével az evangéliumot istentelen módon megcsonkítják. /ad. Luk. 24:27/. Vissza