Fülszöveg
3500 Ft
Mi a közös a széteső házasságban élő és rokonaival pereskedő magyar költő, az
életéért rettegő szerb kém, a tudására féltékeny erdélyi pénznyomó, a törököt
és Habsburgot egyaránt megvető magyar nemes, a konstantinápolyi követeivel
levelező császár és az olasz ügynökével üzenetet váltó érsek tevékenységében?
Ezek a személyek a társadalmi ranglétra különféle fokán álltak. Bár mindannyian
írástudók voltak, műveltségük erősen eltért egymástól, nem különben hatalmuk
és befolyásuk a politika menetére. Mégis, mindannyian ugyanahhoz az eszközhöz
nyúltak, amikor üzeneteiket megpróbálták megóvni a kíváncsi szemektől: a rejtjelezés technológiájához.
Példáik és titkosított leveleik régóta ismertek, mégis a most megjelenő monográfia az első módszeres feldolgozás a kora újkori Magyarország titkosírásainak
történetéről. Olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek a — rendkívül kiterjedt
- forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során fogalmazódtak meg.
A könyv egyik...
Tovább
Fülszöveg
3500 Ft
Mi a közös a széteső házasságban élő és rokonaival pereskedő magyar költő, az
életéért rettegő szerb kém, a tudására féltékeny erdélyi pénznyomó, a törököt
és Habsburgot egyaránt megvető magyar nemes, a konstantinápolyi követeivel
levelező császár és az olasz ügynökével üzenetet váltó érsek tevékenységében?
Ezek a személyek a társadalmi ranglétra különféle fokán álltak. Bár mindannyian
írástudók voltak, műveltségük erősen eltért egymástól, nem különben hatalmuk
és befolyásuk a politika menetére. Mégis, mindannyian ugyanahhoz az eszközhöz
nyúltak, amikor üzeneteiket megpróbálták megóvni a kíváncsi szemektől: a rejtjelezés technológiájához.
Példáik és titkosított leveleik régóta ismertek, mégis a most megjelenő monográfia az első módszeres feldolgozás a kora újkori Magyarország titkosírásainak
történetéről. Olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek a — rendkívül kiterjedt
- forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során fogalmazódtak meg.
A könyv egyik legfontosabb érve, hogy a 16. és 17. században sokkal többen és
többféle okból nyúltak a kriptográfia eszközéhez, mint azt a korábbi — elsősorban
a diplomáciai gyakorlatra koncentráló - szakirodalom mutatta. Az ő leveleiket,
társadalmi hátterüket és sokszínű céljaikat tanulmányozva válik lehetségessé,
hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik: a
titkolózás kontextusába, amelynek kutatása az utóbbi évtizedekben a nemzetközi szakmai fórumok kiemelt témájává vált. Ezen általános megállapításokhoz
a kora újkori magyar történelem kínálta gazdag forrásanyag elemzése nyújtja
az érveket.
Vissza