Előszó
Éjfél a kaszinóban
Mikor Gregory Sallust először látta meg a leányt, majdnem éjfél volt már, a szabadságidejének utolsó napján. Kellemes kis utazást tett Normandiában, megállt egy-egy egyszerűbb...
Tovább
Előszó
Éjfél a kaszinóban
Mikor Gregory Sallust először látta meg a leányt, majdnem éjfél volt már, a szabadságidejének utolsó napján. Kellemes kis utazást tett Normandiában, megállt egy-egy egyszerűbb helyen pihenni, amíg jól esett és végül három napot az elegáns, de kissé zajos Deauvilleben töltött.
Kissé korán volt még, a gazdagok seregét csak vagy tíz nap mulva várták igazában. A kaszinó azonban már most, a szezón legelején is tele volt. Angolok, franciák, amerikaiak váltották fel egymást a játékasztaloknál s itt-ott feltűnt egy idegen szabású latin, skandináv, szláv arc is.
Az asszonyok többnyire középkorúak, vagy öregek voltak, kivéve a démonokat. Nagyon kevés fiatal leány akadt, akiről Gregory azonnal láthatta, hogy az édesanyjával van itt és ha be is teszi a kaszinóba a lábát, csak próbaképpen kockáztat néhány frankot.
Erről a leányról azonban nehéz lett volna megállapítani, kicsoda. Gregory újra ránézett, aztán a férfira esett a pillantása, aki ott ült vele az asztalnál. Különös, törpe termetű, szinte nyomorék ember volt. Teste törékeny, gyermekesen vékony, feje hatalmas, erős. Ezüstösen ősz haját hátrafésülte, ami jóságos, komoly kifejezést adott az arcának. De keskeny, szorosra zárt, kegyetlen szája és különös kifejezésű halványkék szeme meghazudtolta ezt a hatást. Gregory meglepődve nyitotta ki jobban a szemét. Ismerte ezt az urat. Igaz, hogy nagyon sok embert ismert...
Vissza