Fülszöveg
Egy férfi halad sietős léptekkel a johannesburgi utcán. Sürgős dolga lehet, s talán későn indult el otthonról. Néha lelép a járdáról, hogy ne ütközzék neki a szembejövőknek. Egyszer csak nyomába ered két férfi: szabályosan üldözni kezdik. Az elöl haladó észreveszi őket, s zavarában vagy ösztönös ijedségében futásnak ered. Követői utánavetik megukat, s amikor utolérik, leteperik, ütlegelni kezdik. Valaki rendőrért kiált, a rendőr megjelenik, s a földön fekvőt faggatja: miért rohant?
Mint kiderül, azért, mert - mint sejthettük - sietős dolga volt. De miért kezdte üldözni a másik kettő? azért, mert szaladt, s aki Dél-Afrikában szalad, s történetesen sötét a bőre, az biztos lopott vagy más bünt követett el...
Amikor E.R.Braithwaite, a Brit Guayana-i születésű néger író (akit a magyar közönség mint a Tanár Úrnak, szeretettel című film szerzőjét ismer) mint a Dél-Afrikai Köztársaság kormányának meghívott vendége megkezdi ismerkedését ezzel az országgal, jóakarói figyelmeztetik, hogy...
Tovább
Fülszöveg
Egy férfi halad sietős léptekkel a johannesburgi utcán. Sürgős dolga lehet, s talán későn indult el otthonról. Néha lelép a járdáról, hogy ne ütközzék neki a szembejövőknek. Egyszer csak nyomába ered két férfi: szabályosan üldözni kezdik. Az elöl haladó észreveszi őket, s zavarában vagy ösztönös ijedségében futásnak ered. Követői utánavetik megukat, s amikor utolérik, leteperik, ütlegelni kezdik. Valaki rendőrért kiált, a rendőr megjelenik, s a földön fekvőt faggatja: miért rohant?
Mint kiderül, azért, mert - mint sejthettük - sietős dolga volt. De miért kezdte üldözni a másik kettő? azért, mert szaladt, s aki Dél-Afrikában szalad, s történetesen sötét a bőre, az biztos lopott vagy más bünt követett el...
Amikor E.R.Braithwaite, a Brit Guayana-i születésű néger író (akit a magyar közönség mint a Tanár Úrnak, szeretettel című film szerzőjét ismer) mint a Dél-Afrikai Köztársaság kormányának meghívott vendége megkezdi ismerkedését ezzel az országgal, jóakarói figyelmeztetik, hogy mindig járjon komótosan, soha ne siessen, mert ebben az országban a fekete bőrűek részéről ez mindig gyanút kelt. És ha egy étteremben kíván vacsorázni, vagy moziba óhajt menni, kívánságát közölje előre, hogy intézkedhessenek és beengedjék. Mert az éttermek, mozik, strandok, bárok, sőt taxik legtöbbjén ott a fölirat: Csak fehéreknek. Mr. Braithwaite addig, amíg a kormány vendége, "tiszteletbeli fehér". Braithwaite azonban nem éri be ezzel a "státussal", és szívósan keresi a lehetőségeket arra, hogy megismerkedjék fekete embertársainak valóságos életviszonyaival. A mutogatott "fekete város" után fölkeresi a valódi Sowetót, ahol a legnyomorúságosabb körülmények között élnek azok a feketék, akiknek munkájára a közeli főváros fehér lakosságának szüksége van, míg a többiek - a túlnyomó többség - rezervátumokba telepítve, a nyomorúságosan termő földből próbálják kicsikarni a betevő falatot, vagy a bányákban robotolnak.
Braithwaite azokkal is kapcsolatba kerül - feketékkel és fehérekkel -, akik változtatni próbálnak ezen a szégyenletes helyzeten. A kormány azonban, amely szélsőséges fajvédő politikájához görcsösen ragaszkodik, eszeveszett félelmében egyre fokozza a terrort. Fölvirrad-e mégis a sok millió elnyomott szabadulásának napja? - erre kereste a választ dél-afrikai útján E.R. Braithwaite, s tapasztalatait ebben a könyvben foglalta össze.
Vissza