kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Rejtjel Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 105 oldal |
Sorozatcím: | Jogfilozófiák |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-914-941-1 |
Bevezetés | |
Előszó | |
Jog és természet | 1 |
A "tisztaság" | 1 |
Természetes tényállás (aktus) és a hozzáfűződő jelentés | 1 |
A társadalmi tény önértelmezése (A társadalmi tény szubjektív és objektív értelme) | 2 |
A norma mint értelmezési séma | 3 |
A norma mint aktus és mint jelentéstartalom | 4 |
A normák érvényessége és érvnyességi köre | 4 |
A jogi norma megismerése és a jogszociológia | 6 |
Jog és erkölcs | 7 |
Jog és igazságosság | 7 |
A Tiszta Jogtan ideológiaellenes tendenciája | 9 |
A jog fogalma és a jogtétel | 11 |
Természetjog és pozitivizmus | 11 |
A "legyen" mint jogi kategória | 12 |
A legyen mint transzcendens eszme | 12 |
A legyen mint transzcendentális kategória | 12 |
Visszatérés a természetjoghoz és a metafizikához | 14 |
A jog mint kényszernorma | 14 |
A jogsértés fogalma | 15 |
A jog mint társadalmi technika | 16 |
A jogrend hatékonysága | 16 |
A másodlagos norma | 17 |
A jogkövetés motívumai | 18 |
A legyen tagadása | 18 |
A jog normatív értelme | 19 |
Legyen és lét a jogban | 21 |
A jogelméleti dualizmus és leküzdése | 22 |
Az alanyi és tárgyi jogy dualizmusának természetjogi eredete | 22 |
Az alanyi jog fogalma | 22 |
A jogalany, avagy a személy fogalma | 23 |
"Alanyi jog" és a "jogalany" fogalmának ideológiai értelme | 24 |
A jogviszony fogalma | 25 |
A jogi kötelesség fogalma | 26 |
Az alanyi jog visszavezetése a tárgyi jogra | 26 |
A jogi norma mint jogi kötelesség | 26 |
A jogi norma mint jogosultság | 27 |
Jogosultság mint a jogalkotásban történő részvétel | 27 |
A személy fogalmának felbontása | 29 |
A "fizikai" személy | 29 |
A "jogi" személy | 30 |
Az egyes ember közvetett vagy közvetlen kötelezettsége és jogosultsága | 31 |
Központi beszámítás | 31 |
A felelősség korlátozása | 32 |
Az egyén és közösség antinómiájának ideológiai jelentése | 32 |
A Tiszta Jogtan univerzalisztikus jellege | 33 |
A jogrend és lépcsőzetes felépítése | 35 |
A rend mint normarendszer | 35 |
A jogrend mint normaalkotási összefüggés | 35 |
Az alapnorma jelentése | 37 |
Az egyes állam jogrendjének alapnormája | 38 |
Az alapnorma tartalma | 38 |
A jogrend érvényessége és hatékonysága (Jog és hatalom) | 39 |
Az állami jogrend alapnormája és a nemzetközi jog | 39 |
Az egyes jogi norma érvényessége és hatékonysága | 40 |
A jogrend lépcsőzetes felépítése | 41 |
Az alkotmány | 41 |
Törvényhozás és a jogforrás fogalma | 42 |
Jogszolgáltatás | 44 |
Igazságszolgáltatás és közigazgatás | 44 |
Jogügylet és vérehajtási aktus | 45 |
A jogalkotás és jogalkalmazás ellentétének viszonylagossága | 46 |
A nemzetközi jog helye a lépcsőzetes felépítésben | 46 |
Az eltérő fokú normák közötti konfliktus | 46 |
Értelmezés | 50 |
Az értelmezés indoka és tárgya | 50 |
Az alacsonyabb jogi fokozat viszonylagos meghatározatlansága magasabb jogi fokozathoz való viszonyában | 50 |
Az alacsonyabb fok szándékos meghatározatlansága | 51 |
Az alacsonyabb fok nem szándékolt meghatározatlansága | 52 |
A norma mint a végrehajtás többféle lehetőségét magában foglaló keret | 52 |
Az ún. értelmezési módszerek | 53 |
Az értelmezés mint megismerési vagy akarati aktus | 54 |
A jogbiztonság illúziója | 55 |
A joghézag problémája | 56 |
Az ún. technikai hézagok | 57 |
A törvényhozó joghézag-elmélete | 58 |
A jogalkotás módszerei | 60 |
Jogi forma és államforma | 60 |
Közjog és magánjog | 61 |
A közjogy és magánjog kettősségének ideológiai jelentése | 62 |
Jog és állam | 64 |
Jog és állam hagyományos kettőssége | 64 |
A jog és állam kettősségének ideológiai funkciója | 64 |
Jog és állam azonossága | 65 |
Az állam mint jogrend | 65 |
Az állam mint jogi beszámítási probléma | 66 |
Az állam mint hivatallal megbízott szervek apparátusa | 67 |
Államtan mint jogtan | 69 |
Az állam hatalma mint a jogrend hatékonysága | 69 |
A legitimitás ideológiájának felodása | 70 |
Állam és nemzetközi jog | 72 |
A nemzetközi jog lényege | 72 |
A nemzetközi jog fokozatai és alapnormája | 72 |
A nemzetközi jog mint primitív jogrend | 73 |
A nemzetközi jog pusztán közvetve kötelező és jogosító volta | 73 |
A nemzetközi jog és az egyes állam jogának egysége | 75 |
A tárgy egysége mint ismeretelméleti követelmény | 75 |
A két rendszer kölcsönös viszonya | 76 |
Minista vagy dualista konstrukció | 77 |
Az állami jogrend primátusa | 77 |
A nemzetközi jog tagadása | 79 |
A nemzetközi jog és az állami jog közötti "ellenmondás" feloldása | 80 |
A nemzetközi jogrend primátusa | 81 |
Az állam mint a nemzetközi jogközösség szerve | 83 |
Tiszta Jogtan és világjogfejlődés | 84 |
Kelsen jogelméleti műveinek válogatott bibliográfiája | 87 |
Tárgymutató | 97 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.