Tiszalök ragadványnevei

Előszó

Tiszalök nagyközség Szabolcs-Szatmár megyében a "Nyírségi mezőség" nevű tájegységben fekszik. Nevét országosan is ismertté a Duzzasztómű és a Keleti-főcsatorna megépítése tette. A község neve okmányokban 1265-ben tűnik fel először. Elnevezése igen régi megszállásra valló puszta személynévből álló földrajzi név. A személynév valószínűleg a Lőrinc magyar becézett változatával azonos. A helynevek arra engednek következtetni, hogy községünk területe királyi birtok volt. Lakói honfoglaláskori eredetűek, színtiszta magyarok. Birtokadományozási okmányokból és családi levéltárak adataiból már pontosítható, hogy a XVIII. században a község lakóinak száma eléri a másfélezret. A századfordulón pedig 4477 lakosa volt. Közel száz évig Dadai-alsó járás székhelye. Ma dinamikusan fejlődő, városias jellegű nagyközség.
Dolgozatom elején sorolom fel azokat a családokat, akiknek van ragadványnevük. Igyekeztem minden ragadványnévről leírni mindazt, ami még fellelhető a községben. Az érdekelt családokon kívül beszélgettem sok 80-90 éves asszonnyal, emberrel, akik még emlékeztek a névadás okára. Ennek ellenére is maradt még jó néhány név, aminek az eredetét már nem tudtam tisztázni. A múlt században gyakran előfordult, hogy az anyakönyvbe a ragadványnév kezdőbetűjét is beírták. Ma pedig már sok család nem is tudja, hogy mit jelent a neve előtt álló betű. Vissza