Tiszabábolna története és néprajza

Előszó

"A falu valóságos története különösen egyszerű. Valamikor a történelem kezdetén kialakult a falu, s vele együtt a város és a vidék különös kettőssége, azután csaknem történet nélküli változással folyt a falu élete a városoké alatt, s végre napjainkra válságba került a falu... Úgyannyira, hogy most az a nagy történelmi kérdés állott elő: mi lesz ezután a faluval, s már maga ez a kérdés annak az árnyékát veti előre, hogy valami jelentékeny változás következik be rajta... A falu történelmének újabb korszaka csak most kezdődik... Éppolyan kritikus állomása ez a falu történelmének, mint volt a kialakulása. Csak akkor az volt a kérdés, hogy megszületik-e századokra való állandósággal a falu, míg most az a kérdés, hogy át tud-e alakulni valami olyan életkeretté, amely újabb századokra való érvénnyel tudja biztosítani maga fölött a civilizáltabb életet..." (Erdei Ferenc: Magyar falu. Bp. 1940. 6-7.)
Elmúlt félévszázada, hogy Erdei Ferenc a falu léte és nemléte kérdést felvetette. Azóta történt kísérlet, hogy a falut a városhoz közelítsék. Tudjuk jól, hogy ez a kísérlet, a szocialista falu kísérlete nem sikerült. Most minden vajúdó falusias település a mindent megváltó idegenforgalomban reménykedik De vajon hihető-e, hogy szükség lesz annyi üdülőfalura, mint ahányan most próbálkoznak? Aligha! Azt azonban ki lehet számítani, hogy e tekintetben milyenek az esélyek. Úgy vélem, Tiszabábolnának olyan szerencsés természeti adottságai vannak, hogy eséllyel pályázhat a címre. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a bábolnai ember talponmaradása érdekében mindig több mindennel próbálkozott. Ha kellett ludat tenyésztett vagy káposztát termelt nagyobb mennyiségben, máskor a nádat vágta és adta el, hogy nem mindig sikeres eredményű gazdaságát egyéb keresetével is kiegészítse. Vissza