Kékre szeretni

Fülszöveg

Egy szenvedély anatómiai rajzát adja Tisza Kata új könyvében. És szenvedéllyel írja meg ezt a „feldolgozásregényt". Mindenki, aki belesodródott már egy nehéz kapcsolatba, találni fog ebben a könyvben olyan mondatot, amely kifejezetten őt szólítja meg, mintha ismerné a titkát.
A Kékre szeretni a kékre verni kifejezésre utal: egy bántalmazó viszonyra, amelyben a szerelem a másik (a nő) megsemmisüléséhez vezet. Egy ilyen szerelemnek gyökerei vannak, az „anyasebben" és az „apasebben", gyökerei vannak azokban a pszichés mechanizmusokban, amelyeket nem tanul meg, nem ért, csak működtet az ember, vagy inkább azok működtetik őt. A szöveg a szívet tépő epizódok és ezek intellektuális feldolgozása között hullámzik: a női főszereplő terapeuta, akinek mégis meg kell élnie a megaláztatást és a kínt, hogy szembe tudjon nézni végül önmagával.
Babarczy Eszter író, filozófus
Vajon meghaladható-e a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással, és oly sok fájdalmat... Tovább

Fülszöveg

Egy szenvedély anatómiai rajzát adja Tisza Kata új könyvében. És szenvedéllyel írja meg ezt a „feldolgozásregényt". Mindenki, aki belesodródott már egy nehéz kapcsolatba, találni fog ebben a könyvben olyan mondatot, amely kifejezetten őt szólítja meg, mintha ismerné a titkát.
A Kékre szeretni a kékre verni kifejezésre utal: egy bántalmazó viszonyra, amelyben a szerelem a másik (a nő) megsemmisüléséhez vezet. Egy ilyen szerelemnek gyökerei vannak, az „anyasebben" és az „apasebben", gyökerei vannak azokban a pszichés mechanizmusokban, amelyeket nem tanul meg, nem ért, csak működtet az ember, vagy inkább azok működtetik őt. A szöveg a szívet tépő epizódok és ezek intellektuális feldolgozása között hullámzik: a női főszereplő terapeuta, akinek mégis meg kell élnie a megaláztatást és a kínt, hogy szembe tudjon nézni végül önmagával.
Babarczy Eszter író, filozófus
Vajon meghaladható-e a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással, és oly sok fájdalmat okoz, hogy akár szó szerint is belekékülünk, és ha meghaladható, akkor hogyan? A lélektan egyik örök érvényű kérdésére kutatja a választ Tisza Kata regénye.
A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözi a műfajokat, megalkotva így a feldolgozásregény terápiás irodalmát, amelyet elolvasva egy teljes gyógyulási folyamatot kísérhetünk végig egy érzelmileg abuzív viszonyból: kívülről, a szöveg mentén, valamint belülről, a saját életünkre reflektálva. Komplex és mélyreható megközelítés ugyanannak a párkapcsolatnak a nő és a terapeuta, illetve a férfi szemszögéből való egyidejű láttatása és ütköztetése. A regény magával ragadó ereje élővé teszi a történetet, értelmező keretrendszere pedig támpontokat ad akár a magunk élettöréseinek feldolgozásához - végül e nehéz, ám katartikus út végén megszülethet a szabad ember új, valós és élhető szeretetképe és identitása. Vissza