Tisza Kálmán és kormányzati rendszere

Fülszöveg

Tisza Kálmán volt a magyar történelemben leghosszabb ideig miniszterelnök; 1875 és 1890 között öt egymást követő választást nyert meg Tisza és pártja, a Szabadelvű Párt. Ennek ellenére a magyar történetírás Tisza Kálmánnal nem szívesen foglalkozott. A Horthy-korszakban felelősnek tartották Trianonért és rendszerének korruptságát láttatták, 1945 után meg még ennyi figyelem sem fordult felé. A dualizmuskori biográfiák egész sorának hiánya - Deáktól Andrássy Gyulán át Apponyi Albertig bezárólag - fájó pontja az 1945 utáni történetírásnak. Akadálya volt a kutatásnak az is, hogy ezeknek a politikusoknak egy jelentős része a Magyarországtól elcsatolt területeken volt birtokos, vagy életük egy szakasza oda kapcsolódott.
Az ottani levéltárakba pedig még ma sem egyszerű a bejutás. Hivatásos történész tollából még nem született Tisza Kálmánról életrajz. Ez pedig adóssága a magyar történettudománynak azért is. mert a Tisza-életrajz hiányában az oktatás is torz képet közvetít a dualista korszakról és személy szerint Tisza Kálmánról. (.Tisza szögre akasztotta a bihari pontokat és elvállalta a miniszterelnökséget"; .pártjának képviselőitől, a .mamelukoktól' feltétlen engedelmességet követelt, de azt nagyúri nemtörődömséggel elnézte, ha saját pecsenyéjüket sütögették"; .ellenfelei szerint mint óriás beszélt, de mint törpe cselekedett".) Középiskolai tankönyveinkből ma is többet tudhatunk meg a bismarcki Németországról, mint Tisza Kálmánról és a korabeli Magyarországról. Pedig az a magyar történelemnek egy olyan építő korszaka volt, amely példát adhatna a nemzet összekovácsolásából, a nemzeti érdekek védelméből és abból, hogyan volt képes Tisza összefogni az ország gazdasági talpraállításának érdekében a parlamenti politikai erőket.
Tisza miniszterelnöksége alatt indult el Magyarország az agrár létből az agrár-ipari országgá fejlődés útján. A magyar országgyűlés több mint 600 törvényt hozott ebben a 15 évben, ezek túlnyomó többsége a gazdasági életet érintő törvény volt. Ekkor indult el Budapest nagyvárossá fejlesztése és a vidék városainak kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, a vasúthálózat, a városi közművek, mint csatornázás, közvilágítás, a szilárd burkolatú városi utak építése, a vízgazdálkodás (folyószabályozás, öntözés, csatornázás. szennyvíz-elvezetés, ivóvíz-tisztítás stb.). a mezőgazdasági termelők életének megkönnyítése (pl. közraktározás) stb. A politikatörténet- köztörténetírás évtizedeken át Tisza Kálmán nevéhez a választási csalást, a korrupt mérce, hogy a nagyszámú törvény között, amelyet az ő miniszterelnöksége alatt hoztak, egy sem volt igazán liberális reformtörvény, A kérdés az, hogy az államháztartás rendbehozása és az ország gazdasági fejlesztése nem volt-e az adott történeti helyzetben hasonlóan jelentős teljesítmény, mint a politikai struktúra változtatása, Tisza rendszere politikai nyugalmi periódust teremtett Magyarországon, ami nélkül ez a nagyarányú gazdasági fejlesztés nem mehetett volna végbe. Tisza Kálmán 1890-ben mondott le, Utána parlamenti képviselő volt majdnem egészen haláláig. Ekkor már a választók képviselete mellett egyik fő feladatának István fia politikai pályájának figyelemmel kísérését, egyengetését tekintette. Tiszáról, a politikusról sem tud a történettudomány túl sokat, az emberről - például arról, hogy szerető családban élt és jó apa volt - meg még annál is kevesebbet. Az életrajz ezeket a személyes vonásokat is igyekszik ábrázolni. Vissza