Magyar Alkotmány- és Jogtörténet I. (töredék)

Tartalom

Bevezetés
Alapfogalmak:
Egyetemes és különös jogtörténet 1
A magyar alkotmány- és jogtörténet fogalma, tárgya s feladata 2
A magyar alkotmány- és jogtörténet tárgyalási módszere és korszakai 5
I. könyv. Az ősi államszervezet kora
(A legrégibb időtől az 1000-ik évig)
I. fejezet
Magyarország területét érintő államalakulatok és népmozgalmak a honalapítás előtt 11
II. fejezet
Az ősi államszervezet és birtokrend
Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai 19
A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése 26
A törzsszervezet 34
A törzsek nemzetté egyesülése. Az ősszerződés 43
A honalapítás 47
A nemzeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés 49
A vezér és a nemzetbirák jogállása az ősi államszervezetben 55
A törzsi és nemzetségi kötelék jelentősége az ősállamban 62
Az ősi birtokrend 64
A szövetkezett és meghódított népek jogállása az ősi államszervezetben. A székelyek eredete 70
II. könyv. A Szent István létesítette államszervezet kora
(1000-től 1308-ig)
I. fejezet
Történeti és jogtörténeti előzmények
A harczias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele 81
A nyugati állameszmék és a magyar nemzet közélete. A hűbéri királyság alakulása és lényege 86
II. fejezet
A királyság intézménye
Az egyeduralmi elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lényege 95
A királyi trón betöltése és a koronázás 102
A királyi hatalom gyöngülése a hűbéri állameszmék behatása következtében. Az alkotmányos irányú fejlődés kezdete 107
A királyi herczegek és az ifjabb királyok 115
III. fejezet
A rendi szervezet
Az ország lakóinak rendi osztályozása 120
A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje 122
A magánjogilag szabadok rendje. A királyi vármegyei szervezettel összefüggő népek 129
A rabszolgák rendje 134
A rendi szervezet újabb irányú fejlődése. A nemesi rend kettéválása a birtokarisztokraczia kifejlődése következtében 139
A nem nemes szabadok rendjének felbomlása és újabb irányú alakulása. A rabszolgarend jelentőségének megszünése 146
A városok és a polgári rend eredete 149
IV. fejezet
A királyi kormányzat és törvénykezés
A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács 157
A király személyes részvétele a birói hatalom gyakorlásában 163
A központi királyi kormányzat és törvénykezés közegei: a nádor, az udvarbiró, a tárnokmester és a kanczellár 167
A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek. A törvényhozó hatalom gyakorlása 179
V. fejezet
A vidéko korányzat és törvénykezés
A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege 185
A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet első alakulása 194
A városok és a városi önkormányzat 200
Az immunitások és a földesúri hatóság 209
Külön kormányzati és törvénykezési kerületek. A kúnok és a szepesi szászok kormányzata 215
Az erdélyi részek kormányzata 218
Szlavónia, Horvát- és Dalmátország kormányzata 224
VI. fejezet
A pénzügy és a hadügy
A király pénzügyi jogai és a királyi kincstár jövedelmi forrásai 230
A hadkötelesség és a hadszervezet 249
VII. fejezet
A királyság és az egyház
Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma 256
A király egyházi hatalmának korlátozása. Az investitura-harcz és a kánonszerű választás (electio canonica) 264
A káptalanok jogállása. A király egyetemes kegyúri joga (ius patronatus universale) 269
A nem keresztény hitfelekezetűek jogállása. A zsidók és a mohammedánok 272

Témakörök