| Bevezetés | |
| Alapfogalmak | |
| Egyetemes és különös jogtörténet | 1 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet fogalma, tárgya s feladata | 2 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet tárgyalási módszere és korszakai | 5 |
| I. könyv | |
| Az ősi államszervezet kora (A legrégibb időtől az 1000-ik évig.) | |
| Magyarország területét érintő államalakulatok és népmozgalmak a honalapítás előtt | 11 |
| Az ősi államszervezet és birtokrend | |
| Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai | 19 |
| A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése | 26 |
| A törzsszervezet | 34 |
| A törzsek nemzetté egyesülése. Az ősszerződés | 43 |
| A honalapítás | 47 |
| A nemzeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés | 49 |
| A vezér és a nemzetbírák jogállása az ősi államszervezetben | 55 |
| A törzsi és nemzetségi kötelék jelentősége az ősállamban | 62 |
| Azősi birtokrend | 64 |
| A szövetkezett és meghódított népek jogállása az ősi államszervezetben. A székelyek eredete | 70 |
| II. könyv | |
| A Szent István létesítette államszervezet kora | |
| Történeti és jogtörténeti előzmények | |
| A harczias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele | 81 |
| A nyugati állameszmék és a magyar nemzet közélete. A hűbéri királyság alakulása és lényege | 86 |
| A királyság intézménye | |
| Az egyeduralmi elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lnyege | 95 |
| A királyi trón betöltése és a koronázás | 102 |
| A királyi hatalom gyöngülése a hűbéri állameszmék behtása következtében. Az alkotmányos irányú fejlődés kezdete | 107 |
| A királyi herczegek és az ifjabb királyok | 115 |
| A rendi szervezet | |
| Az ország lakóinak rendi osztályozása | 120 |
| A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje | 122 |
| A magánjogilag szabadok rendje. A királyi vármegye szervezettel összefüggő népek | 129 |
| A rabszolgák rendje | 134 |
| A rendi szervezet újabb irányú fejlődése. A nemesi rend kettéválása a birtokarisztokraczia kifejlődése következtében | 139 |
| A nem-nemes szabadok rendjének felbomlása és újabb irányú alakulása. A rabszolgarend jelentőségének csökkenése | 146 |
| A városok és a polgári rend eredete | 149 |
| A királyi kormányzat és törvénykezés | |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács | 157 |
| A király személyes részvétele a bírói hatalom gyakorlásában | 163 |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés közegei: a nádor, az udvarbíró, a tárnokmester, és a kanczellár | 167 |
| A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek. A törvényhozó hatalom gyakorlása | 179 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés | |
| A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege | 185 |
| A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet első alakulása | 194 |
| A városok és a városi önkormányzat | 200 |
| Az immunitások és a földesúri hatóság | 209 |
| Külön kormányzati és törvénykezési kerületek. A kúnok és a szepesi szászok kormányzata | 215 |
| Az erdélyi részek kormányzata | 218 |
| Szlavónia-, Horvát- és Dalmátország kormányzata | 224 |
| A pénzügy és a hadügy | |
| A király pénzügyi jogai és a királyi kincstár jövedelmi forrásai | 230 |
| A hadkötelezettség és a hadszervezet | 249 |
| A királyság és az egyház | |
| Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma | 256 |
| A király egyházi hatalmának korlátozása. Az investitura-harcz és a kánonszerű választás (electio canonica) | 264 |
| A káptalanok jogállása. A király egyetemes kegyúri joga (ius patronatus universale) | 269 |
| A nem keresztény hitfelekezetűek jogállása. A zsidók és a mohammedánok | 272 |
| III. könyv | |
| A jogintézmények a középkorban | |
| A jogforrások | |
| A jogforrásokról általában. A jogszokás | 281 |
| A királyi decretumok | 287 |
| Kiváltságok. Helyhatósági szabályok. Bírói ítéletek. Okiratok és formulák | 295 |
| Az idegen jogok behatása a magyar jogéletre. A jogi oktatás kezdete | 299 |
| A magánjog | |
| A nemzetségi kötelék és a családatyai hatalom | 306 |
| A jogképesség és a cselekvési képesség. Szabadok, rabszolgák és idegenek | 313 |
| A házasságkötés jog | 318 |
| A házasság jogi hatása. A házassági vagyonjog | 325 |
| A szabadbirtok eredete. A szállásbirtok és az adománybirtok | 333 |
| Az adományrendszer alapelvei | 340 |
| A szabad vagy nemesi birtokjog tartalma és átruházása. A bevallás (fassio) | 348 |
| A nem-nemesi birtok eredete. A közöségi földközösség. A jobbágyi és a városi birtokjog | 355 |
| A birtokvédelem | 360 |
| A nemesi öröklési jog | 364 |
| A nem-nemesi öröklési jog | 372 |
| A szerződési jog és a zálogjog | 377 |
| A büntetőjog | |
| A büntetőjog alapelvei és rendszere | 389 |
| A büntetések | 404 |
| A bűntettek | 417 |
| A perjog | |
| A bírói hatalom és a bírósági szervezet | 439 |
| A peres eljárás általános jellemzése. A perben álló felek és az idézés | 446 |
| A bizonyítási jog és a bizonyítási eljárás | 453 |
| A bírói ítélet. A végrehajtás. A peregyezség és a perorvoslatok | 465 |
| IV. könyv | |
| A szent korona államszervezet kora (1308-1608) | |
| Jogtörténeti előzmények | |
| Az új államszervezet alapelvei | 476 |
| A királyság és a szent korona intézménye | |
| A királyi hatalom és a szent korona elmélete | 481 |
| A királyi trón betöltése. A trónöröklés és a választás | 493 |
| A koronázás alkotmányjogi jelentősége. A koronázási eskü és a hitlevél. A koronázás szertartásai | 500 |
| A szent korona és a koronázási jelvények őrizete. A koronaőri tisztség eredete | 509 |
| A király székhelye. A királyi udvartartás szervezete. A lovagrendek | 514 |
| A rendi szervezet | |
| Az ősiségen és a szent korona közjogi fogalmán felépülő új birtokrend, mint a rendi szervezet alapja | 523 |
| A nemesi rend. A főpapok és az igazi bárók. Az örökös főrendiség (főnemesség) eredete | 529 |
| A nemesi rend. (Folytatás) Jómódú és egytelkes nemesek. Praedialisták. Jászok és kúnok. Székelyek | 541 |
| A nemesi rendbe való felvétel. A nemesek előjogai. A czímer | 547 |
| A városi rend. A városi polgárok jogállása | 561 |
| A jobbágyság vagy a parasztrend. A földesúri hatalom | 566 |
| A törvényhozó hatalom és az országgyűlések | |
| A törvényhozó hatalom megosztottsága a király és a nemzet között. A törvény fogalmának kifejlődése. Az országgyűlés hatásköre | 576 |
| Az országgyűlésen való részvétel. A rendi képviselet kifejlődése | 588 |
| Az országgyűlés összehívása, helye, ideje és tartama. A mentelmi jog | 596 |
| Az országgyűlés alkatelemei és tárgyalási rendje. A törvények formája | 602 |
| A magyar jog kodifikácziójának első kísérletei. (A Decretum Majus, A Tripartitum és a Corpus Juris Hungarici) | 611 |
| A végrehajtó hatalom szervezete. A kormányzat és a törvénykezés | |
| A központi vagy országos kormányzat és törvénykezés általában. A királyi tanács szervezete. A tanácsosok felelőssége, mint a parlamentáris kormányzat előzménye | 619 |
| A központi kormányzat és a törvénykezés egyes közegei. A nádor | 630 |
| Az országbíró. A királyi bíróságok szervezete. Az ország rendes bírái (Judices regni ordinarii) | 643 |
| A tárnokmester és a főkincstartó. A kamara-rendszer életbeléptetése | 651 |
| A főkanczellár és a titkos kanczellár. A kisebb királyi kanczellária eredete | 659 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés. A megyék. A megyei önkormányzat és autonomia kifejlődése | 662 |
| A megyei önkormányzat szervezete. A tisztikar | 675 |
| A városok jogállása. A városi önkormányzat | 686 |
| Az erdélyi részek kormányzata. A fejedelemség kifejlődése | 693 |
| Szlavónia. Horvátország és Dalmáczia kormányzata. - A tartományi gyűlések | 714 |
| A hadügy | |
| A banderiális hadkötelesség és hadszervezet | 728 |
| A várak és az állandó katonaság | 757 |
Folytatás Microsoft-tal