1.063.223
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A fehérló fiai
Budapest
| Kiadó: | Magyar Ház Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 320 oldal |
| Sorozatcím: | Magyar Ház Könyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | 978-963-9335-62-2 |
| Megjegyzés: | Színes fotókkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
A szkíta eredetmonda egyetlenegy nép történetét említi, amely isteni akarat folytán három testvérnépre oszlik. Két testvérnép kiválik az ősnépböl és elhagyja az őshazát, majd külön-külön letelepedik. A harmadik testvérnép pedig az ősök földjén maradt, és ott él ma is. A különválás után a három testvérnép külön fejlődésnek indult, külön utakon járva külön történelmet írt, de az ősi gyökereket sosem vesztette el. A második mondaváltozatban ősapaként Héraklész (Hercules) személye jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy a görög hős neve egy olyan szkíta ős-hős nevét helyettesíti, akit a görögök Héraklészszel azonosítottak. Ő maga a Nap, a Napisten. Akárcsak az első mondaváltozatban, ahol Hérodotosz Jupitert említi a szkíták ősnemzőjének, itt is, a második ní'ondaváltozatban maga a Napisten (Héraklész, Zeusz fia) a szkíta ősatya. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy Héraklészt a Rodosz szigetén élő „görögök" Magar (Makar) névvel illették, szépen kikerekedik a szkíták eredete. Josephus Flaviusnak A... Tovább
Fülszöveg
A szkíta eredetmonda egyetlenegy nép történetét említi, amely isteni akarat folytán három testvérnépre oszlik. Két testvérnép kiválik az ősnépböl és elhagyja az őshazát, majd külön-külön letelepedik. A harmadik testvérnép pedig az ősök földjén maradt, és ott él ma is. A különválás után a három testvérnép külön fejlődésnek indult, külön utakon járva külön történelmet írt, de az ősi gyökereket sosem vesztette el. A második mondaváltozatban ősapaként Héraklész (Hercules) személye jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy a görög hős neve egy olyan szkíta ős-hős nevét helyettesíti, akit a görögök Héraklészszel azonosítottak. Ő maga a Nap, a Napisten. Akárcsak az első mondaváltozatban, ahol Hérodotosz Jupitert említi a szkíták ősnemzőjének, itt is, a második ní'ondaváltozatban maga a Napisten (Héraklész, Zeusz fia) a szkíta ősatya. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy Héraklészt a Rodosz szigetén élő „görögök" Magar (Makar) névvel illették, szépen kikerekedik a szkíták eredete. Josephus Flaviusnak A zsidók történetéből tudjuk, hogy a szkíták Magógtól, Japhetfiától származtak, ezért hívták őket az ősi időkben „magoroknak".
Timaru-Kast Sándor, a nagy sikerű Kelta magyarok, magyar kelták című könyv szerzőjének új, hasonlóan izgalmas művét tartja kezében az olvasó. Vissza
Témakörök
- Művelődéstörténet > Civilizációtörténet > Európai
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Kalandozások, honfoglalás
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Átfogó művek, tanulmányok
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > A magyarság őstörténete
- Történelem > Tanulmányok
Timaru-Kast Sándor
Timaru-Kast Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Timaru-Kast Sándor könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal