| Bevezetés | 9 |
| A könyv célja és szerkezete | 15 |
| A kutatási alapfogalmak, módszerek és célok | 18 |
| Áttekintés | 23 |
| A környezeti erőforrások kritikus szerepe | 24 |
| A környezeti szűkösség forrásai | 26 |
| A kontextus fontossága | 29 |
| Döntő fontosságú országok | 31 |
| India | 32 |
| Kína | 35 |
| Találékonyság és alkalmazkodás | 41 |
| A két évszázados vita | 45 |
| A neo-malthusiánusok kontra gazdasági optimisták | 48 |
| A disztribúcionisták változata | 57 |
| Küszöbök, egymásrautaltság és kölcsönhatás | 61 |
| Társadalmi súrlódások és az alkalmazkodás sikertelensége | 68 |
| Függelék: Hogyan értelmezzük a rendszerdiagramokat | 73 |
| Környezeti szűkösség | 75 |
| A szűkösség három forrása | 76 |
| A szűkösséget létrehozó tényezők | 79 |
| A globális változás fizikai irányvonalai | 85 |
| A népességnövekedés | 89 |
| Az energiafogyasztás | 94 |
| A globális felmelegedés | 97 |
| A sztratoszférikus ózonréteg károsodása | 99 |
| A mezőgazdasági termőterület szűkössége | 101 |
| A trópusi erdőirtás | 105 |
| Az ivóvízszűkösség | 107 |
| A halállomány csökkenése | 110 |
| A biodiverzitás veszteségei | 112 |
| Kölcsönhatások és társadalmi következmények | 117 |
| Kölcsönhatások | 118 |
| Az erőforrások kisajátítása | 118 |
| Az ökológiai marginalizáció | 124 |
| Társadalmi hatások | 128 |
| Mezőgazdasági termelékenység | 131 |
| Gazdasági termelékenység | 141 |
| Migráció | 149 |
| A társadalom szegmentálódása | 154 |
| Széthullott intézmények | 157 |
| Függelék: A környezeti szűkösség oksági szerepe | 166 |
| Találékonység és alkalmazkodás | 171 |
| A találékonyság természete és szerepe | 174 |
| Mi a találékonyság? | 174 |
| A találékonység szükséglete és kínálata | 177 |
| A találékonység szükségletét növelő tényezők | 178 |
| A találékonyság kínálatát korlátozó tényezők | 184 |
| A piaci kudarc | 187 |
| A társadalmi súrlódások | 190 |
| A tőke hozzáférhetősége | 198 |
| A tudományt korlátozó tényezők | 200 |
| Végkövetkeztetések | 202 |
| Függelék: Képesek-e a szegény országok az endogén növekedésre? | 205 |
| A Romer-Stiglitz-modell | 207 |
| Végkövetkeztetés | 212 |
| Erőszak | 213 |
| Az erőszakos konfliktusok típusai | 217 |
| Egyszerű szűkösségi konfliktusok | 220 |
| Csoportidentitási konfliktusok | 227 |
| Felkelés | 229 |
| Az erőszakos konfliktus egyéb formái | 238 |
| Négy további eset | 240 |
| A középkori Kasztília | 241 |
| A futball-háború | 242 |
| Peru | 244 |
| A Fülöp-szigetek | 245 |
| A városok növekedése és az erőszak | 249 |
| A városok növekedésének mértéke és okai | 250 |
| A városi erőszak típusai | 254 |
| A városi növekedés és az erőszak közötti kapcsolatok | 256 |
| Karachi: Az interaktivitás egyik példája | 261 |
| A jövő | 264 |
| A nemzetközi biztonságot érintő következmények | 265 |
| Függelék: Hipotézisvizsgálat és esetkiválasztás | 269 |
| Hipotézisvizsgálat | 271 |
| Esetkiválasztás | 275 |
| Következtetések | 279 |
| Következtetések | 281 |
| A környezeti biztonságra vonatkozó általános irodalmi hivatkozások | 289 |
| Ábrák és táblázatok | 295 |
| Név- és tárgymutató | 297 |
Folytatás Microsoft-tal