Elbeszélések a római történetből az V-ik században

Tartalom

Bevezetés 1
I. FEJEZET.
Róma és Konstantinápoly.
A római birodalom állapota Theodosius halálakor. - Arkadius. - Honorius. - Galla Piacidia. - Versengés Kóma és Konstantinápoly között. - Rufinus: származása, jelleme, zsarolásai;
fényűzése. - Rufinus megkereszteltetése. - Stilikon: igazságossága, önzéstelensége 1
II. FEJEZET.
Honorius házassága. - Rufinus leányát akarja elvétetni Arkadiussal. - A frank Bautho és leánya Eudoxia. - A herélt Eutropius. - Eudoxia arczképe. - A hunok betörése. - Rufinus alkudozásba bocsátkozik a gótokkal. - A barbár világ és a rómaiasság. - Alarik. - A gótok Konstantinápoly kapui elé érkeznek ; s keleti Illyriában megtelepülnek. - Stilikon barbar
hadsereget gyűjt leverésökre ; hadseregének leirása. - Arkadius üzenete Stilikonhoz. - Gainas. - Gainas és Stilikon cselszövénye. - A két hadsereg visszavonulása 31
III. FEJEZET.
Rufinus halála.
A római császárok temetkezésénél divó szertartás; pogány szertartás; keresztyén szertartás. - Theodosius temetési pompája. - Ambrosius Milánó érseke mond halotti prédikácziót a
császár fölött. - Theodosius halotti kísérete megérkezik Konstantinápolyiba. - Konstantin martyriumának leírása. - Eutropius aláaknázza Rúfinus terveit. - A Hebdomon. - Theodosius hadseregének diadalmas bevonulása Konstantinápolyban - Rufinus halála és bűnhődése : széttépett testének véres darabjait meghurczolják a városban; javait elkobozzák 65
IV. FEJEZET.
Eutropius. - Alarik Görögországban.
Eutropius: gyermekkora, rabszolgasága, urai, jelleme. - Arkadius udvara Ancyrában. - Claudianus. - Leon és Hosius comes. - Alarik belép Görögországba. - Elpusztítja az országot. - Athéné bevétetése. - Az eleusisí templom kiraboltatása. - Stilikon Alarikot üldözőbe veszi. - A gótok győzedelme. - Alarik megkapja keleti Illyria kormányzóságát. - Pentapolis követséget küld Konstantinápolyba. - Synesius: beszéde Arkadius előtt 84
V. FEJEZET.
Eutropius. - Az afrikai tartományok fellázadása.
Eutropius áldozatai. - Abundantius. - Timasius: száműzetése Oasis szigetére, halála a pusztában. - Pentadio. - A menedékjog története. - Eutropius visszaél hatalmával. - Az
afrikai tartományok fölkelése. - Gildon. - Mascezel. - Az afrikai hadsereg leirása. - Gildon leveretése s halála. - A háború vége 135
VI. FEJEZET.
Chrysostomus János.
Fényűzés a konstantinápolyi udvarban. - Eudoxia császárné gyűlölete Eutropius iránt. - Pulcheria születése. - Chrysostomus János; sanyargatja önnön magát. - Teophylus. -
Ersekválasztás Konstantinápolyban. - Isidorus. - Eutropius elraboltatja Clirysostomust Antiochiából és konstantinápolyi érsekké szentelteti. - A keleti papság romlottsága Chrysostomus vállalkozik annak megjavítására . 173
VII. FEJEZET.
Eutropius bukása és halála.
Eutropius konzul. - Mallius Theodorus. - A gót Tribigilda. - A gruthongok lázadása; elpusztítják Phrygiát. - Eutropius Leont küldi leküzdésökre. - A római hadsereg leveretése. - Arkadíus egy ujabb sereg vezérletét Gainasra bízza. - Stilikon tervei. - Eutropius megsérti Eudoxia császárnét. - Bukása, lealacsonyittatása. - Chrysostomus menedékhelyet ad neki ; egyházi beszéde Eutropius ellen. - Eutropius menekülése és pere, elitéltetése, halála. - Eudoxia kezébe keríti a hatalmat. - Gainas római legfőbb hadvezér. - A gótok Konstantinápolyban. - Fravitta szétszórja a barbar bandákat. - Gainas halála. . . 208
VIII. FEJEZET.
Stilikon.
Szeréna, gyermekkora, jelleme; férjhez megy Stilikonhoz. - Eucherius és Piacidia. - Honorius házassága : a nyugati császár egybekelési ünnepélye a IV-dik században. - Stilikon kormányzósága. - A katholikus egység vagy a Theodosius ház pártja s a vallásos szabadság vagy a latin aristocratia pártja. - A kormányzó e két párt kielégítésére törekszik ; magatartása a papság és a szenátus iránt. - Stilikon konzulsága. Claudianus Stilikon dicséretét zengi. - Stilikon és Alarik háborúra készülnek. - A retiai lázadás 267
IX. FEJEZET.
Alarik megveretése Pollentiánál. - Stilikon halála.
Babonás borzalmak s a római társadalom futása a rhetiai lázadás hírére. - Stilikon leveri a forradalmat. - Alarik Milánó ellen vonul ; visszahúzódik s pusztítja Venetiát. - Honorius Ravennában - Haditanács a gót táborban. - Alarik megveretése Pollentiánál.
Htilikont haza megmentőjéül kiáltják ki. - Honorius diadalmenetben vonul Rómába. - A hunok betörnek Italiába s Fesulánál megveretnek. - Eadagais halála.- Gallia elvesztése. - Az alánok betörése. - A pártok összeszövetkeznek Stilikon ellen ; azzal vádolják, hogy a birodalmat a barbároknak szolgáltatja át. - Olympius. - Alarik a nyugati birodalom szövetségese. - Arkadius halála. - II. Theodosius. - Pavia kiraboltatása. - Stilikont Ravennában Honorius rendeletéből kivégzik 303
X. FEJEZET.
Alarik első izben ostromolja Rómát.
Honorius eltaszítja magától feleségét Thermantiát s lefejezteti Eucheriust. - Stilikon vagyonát elkobozzák. - Olympius magister officiorummá neveztetik. - Ujabb vallásügyi törvények: a püspökök polgári törvénykezése, a pogány templomok és áldozatok eltöröltetése. - A barbar katonatisztekre vonatkozó törvények. - Thermantia halála. - Claudianust megfosztják méltóságaitól. - Honorius nem fogadja el Alarik békés ajánlatait. - A gótok Róma ellen indulnak. - Az örök várost védelmi állapotba helyezik. - Szerenát
börtönbe vetik és börtönében megfojtják. - Róma első ostromoltatása. - A szenátus követséget küld a gót táborba. - A városra kirótt váltságdíj. - Alarik megszünteti Róma ostromát és Etruriába vonul 363
XI. FEJEZET.
Attalus a szenátus császára.
Honorius nem teljesiti hiven a szerződési föltételeket, e miatt Alarik portyázókat küld Róma falai alá. - A szenátus küldöttséget meneszt a császárhoz. - Attalus. - Olympius kegyvesztettsége és bukása. - A vallásos párt ellen visszahatás támad. - Jovius Stilikon politikájához tér vissza. - A ravennai udvar alkudozásba ereszkedik Alarikkal. - Alarik végső üzenete a császárhoz. - Róma második ostroma. - Alarik hatalmába keríti a kikötőt. - A nép és a tanács Honoriust trónvesztettnek nyilvánítják s Attalust kiáltják ki császárnak. - Attalus a gótok ellenőrzése mellett szervezi kormányát. - Alarik római fővezér. - Az afrikai hadi vállalat. - Honorius és Attalus alkudoznak egymással; az alkudozás félbenszakadása. - Alarik ostromzás alá fogja Ravennát s azután visszatér toskanai tanyájára. - Tertullus konzulsága. - Az alkudozásnak újból megkezdése. - Alarik a világ szemeláttára lerántja Attalusról a császári köpönyeget és Róma ellen vonúl 408
XII. FEJEZET.
Róma kiraboltatása. - Alarik halála.
Alarik harmadízben ostromólja Rómát. A lakosság éhszükséget szenved. - Alarik árulás folytán behatol Rómába. - Próba Falsonia. - A város felgyujtatása s kiraboltatása. - Róma közprédára bocsáttatik három napon és három éjjelen át. - A gót hadsereg eltávozása. - Honorius Sarust nevezi ki a Nyugat magister militumává. - Alarik Italia dél-vidékeit pusztitja s át akar kelni Siciliába; a vihar elrombolja hajóit Ravennánál. - Alarik halála. - A római főnemesség kivándorlása. - Afrika kormányzójának Heraclianusnak fosztogatása és alávaló tettei. - Szent Jeromos. - Szent Ágoston. 464

Témakörök