| Előszó | |
| E munka alapeszméje | 1 |
| A RÓMAI TÁRSADALOM ALAKULÁSA | |
| Róma hatása az italiai népfajokra | 9 |
| Róma város eredete | |
| A latin és italiai népek csoportosulása összeházasodás és elegyülés következtében | |
| Folytatás | 21 |
| A latin és italiai népek fölvétele jogok engedményezése által | |
| Római polgárjog; latin jog; italiai jog | |
| Az italiai fajok visszahatása Rómára | |
| A szövetségesek háboruja. Italia egysége | |
| Róma hatása az Italián kívüli népfajokra | 36 |
| Az idegen népfajok helyzete a római uralom alatt | |
| Tartományok, szabad és szövetséges népek, barátságos viszonyban álló királyok | |
| Az idegen fajok visszahatása a római kormányra | |
| Az idegen népek elősegítik Caesar dícsvágyát | |
| Folytatás | 49 |
| Caesar és Pompejus háborúja | |
| A tartományok Caesar mellett fognak pártot | |
| A dictator törvényei; a római világ új szervezésének tervei | |
| Folytatás | 58 |
| Sallustius levele Caesarhoz a római világ újraszervezéséről | |
| A dictator halála | |
| Általános megdöbbenés a tartományokban | |
| Ezek az ő fia, octavianus mellé csatlakoznak | |
| A köztársaság vége | |
| A RÓMAI VILÁG HALADÁSA A POLITIKAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG FELÉ | |
| Áttekintés a birodalomhoz tartozó emberfajok fölött | 71 |
| Kelet: Kaukázusi nemzetek; armeniaiak; vegyes fajok Kis-Ázsiában; az arámi népek családja; Egyiptom; európai Görögország | |
| Nyugat: Áfrikai fajok; a karthagói polgársultság; az iberiai család Hispaniában; a kimmeri-gall család Galliában; Britannia-sziget; Illyria; Pannonia; Thracia | |
| Az egység felé való haladás a politikai intézmények által | 95 |
| Tartományi intézmények Augustus alatt | |
| Növekvő fontossága a tartományiaknak Tiberius és Caius császársága alatt | |
| Claudius igazi atyja a tartományoknak | |
| Polgárháborúk a tartományok szerepe | |
| A római Julius és Claudius, és az italiai Flavius család kihalása | |
| Tartományiak lépnek a császári trónra | |
| Folytatás | 127 |
| Hispan császárok: Trajanus; terjeszti a birodalom határait | |
| Adrianus; intézményei; az edictum perpetuum | |
| Marcus Aurelius Antoninus; edictum provinciale | |
| Afrikai császárok: Septimius Severus; előszeretete kelet iránt; elősegíti a tartományok általános egyformásítását | |
| Antoninus Garacalla; constitutiója | |
| A római világ politikai egysége | |
| A közigazgatási egység felé való haladás | 155 |
| Gall és illyr császárok | |
| A római civilisatio elterjed Galliában, Britannia szigetén és Illyriában | |
| Gall császárság: Posthumius, Victoriunus, Victoria, a tábor anyja | |
| Probus, Carus, Neumerianus | |
| Diocletianus; politikai és közigazgatási intézményei; Italia beolvad a tartományokba | |
| Constantinus a keresztyénséget az állam második vallásává teszi | |
| Törvényei; curiák; testületek; colonatus, tartományi nemesség, hivatali aristokratia | |
| A római világ közigazgatási egysége | |
| A RÓMAI VILÁG HALADÁSA AZ EGYSÉG FELÉ A TÁRSADALMI EGYSÉG ÁLTAL | |
| Egység felé való haaldás az irodalom és tudományok által | 171 |
| A latin irodalom jelleme Italiában | |
| Változatos jellemei a különböző tartományokban | |
| Hispan-latin korszak: Seneca, Lucanus, martialis, Quintilianus | |
| A görög irodalom újra éled Adrianus és az Antoniusok alatt | |
| Pún-latin korszak: Fronto, Apulejus, Tertullianus | |
| Folytatás | 196 |
| Gall-latin irodalmi korszak | |
| Római eszmék terjedése Galliában, a latin és görög irodalom által | |
| A régi celta költészet jelleme | |
| Latin tanulmányok Galliában az első és második század folyamán | |
| Gyors haladásuk a harmadikban: Junius Posthumius, Numerianus, rhetorok és császárok | |
| Az ékesszólás virágzott Galliában a tetrarchiai fejedelmek alatt; Eumenes, a két Mamertius, Nazarius, Pacatus | |
| A gall-latin költői iskola: Ausonius, Paulinus, Sidonius Apollinaris | |
| A gall korszak utolsó a latin irodalomban | |
| Folytatás | 214 |
| Társadalmi eszmék | |
| Ezek még nem igen számosak Augustus századának íróinál; s az azután következő korszakban fejlődnek ki | |
| Az egyenlőség tanának terjedése a népek közt, és a testvériség érzetének terjedése az emberek közt | |
| Az új eszmék ékesszólása és költészete | |
| A polgárosító Róma történelmi szempontja | |
| Az örök élet apotheosisa | |
| Az egység felé való haladás a jog által | 232 |
| Róma polgári joga | |
| Családi szervezet; atyai hatalom; férji hatalom; tulajdon; kötelmi jog; eljárás | |
| Praetori jog | |
| A méltányosság tana | |
| A jog módosulása a köztársaság vége felé | |
| A jog mindinkább közeledik a jus gentiumhoz | |
| Az Alexander Severus alatti jogállapot | |
| Iustinianus törvényhozása | |
| HALADÁS AZ EGYSÉG FELÉ A VALLÁS ÁLTAL | |
| A pogány kultusok tehetetlensége az egység megalkotásában. A keresztyénség diadala | 271 |
| A római kormányzat erőfeszítése, hogy az összes kultusok egyesülését létesítse | |
| A vallások két osztálya a birodalomban; némelyek készek az összeolvadásra; mások vonakodnak attól | |
| Bölcseleti kísérletek ugyanezen czélra irányozva | |
| Stoicusok | |
| Pythagoricusok | |
| Platonicusok | |
| Ez utóbbiak sikerei; tanuk köré sorakoznak a pogány kultusok | |
| Küzdenek a keresztyének ellen és legyőzetnek. Vallási egység, megalapítva a keresztyénség által | |
| Róma történelme a keresztyénség szempontjából | 296 |
| A Rómára és a római birodalomra vonatkozó keresztyén bizonyítékok két korszakból valók: az üldözés és a diadal korszakából | |
| Róma rendeltetve volt a keresztyénség elterjesztésére; az egyház mit tanít e tekintetben | |
| Róma dicsőítése Prudentius által | |
| Szent Ágoston történelmi rendszere | |
| Orosius Pál egyetemes történelme | |
| A keresztyén társadalom folytatja a római társadalmat | |
| A BARBÁR VILÁG | |
| Róma hatása a barbár világra | 311 |
| A barbár világ állapota időszámításunk első századában | |
| Teuton csoport: germánok, svévek, skandinávok | |
| Sarmát csoport: sarmátok, szlávok | |
| Finn nemzetek csoportja | |
| Mindezek helyzete; fölosztásuk; különböző szokásaik | |
| A germánok, svévek, sarmátok főnemzetei | |
| A birodalom szomszédsága által gyakorolt hatás a barbár világra | |
| Arminius kisérlete a germánoknál, marobódé a svéveknél, Decebálé a sarmatáknál, a végett, hogy a barbár világot egységbe hozzák | |
| Tervök meghiúsul | |
| Általános béke a Rajnán és Dunán túl | |
| Róma hatása a birodalmon kívül lakó barbár népekre | |
| Gyarmatosítás | |
| Kereskedés | |
| Szövetkezések: a római nép barátai, szövetségesei, vendégei | |
| Róma hatása a birodalom bensőjében levő barbár népekre | |
| Barbárok átültetése tömegesen vagy egyénenként | |
| Az áttelepültek helyzete Galliában és Pannoniában | |
| A barbárok szolgálata római zászló alatt | |
| Állandó segédcsapatok | |
| Ideiglenes segédcsapatok | |
| A nagy szövetségek korszaka | 340 |
| Az odinismus harcza Skandinaviában | |
| A gótok kiköltöznek a fekete tenger felé | |
| Forradalmak Európa északi részében; a barbár világ átalakuláson megy át | |
| A nagy szövetségek keletkezése; a frankok és allemánok a Rajnánál; burgondok a hercyni hegyekben; szászok az Elba torkolatánál; gót nemzetek a Dunánál | |
| Ez új szövetségek jelleme; küzdelmeik és szövetkezéseik maguk közt, vagy a birodalommal | |
| Róma polgárosító működése, részben lerontva, újra merészen megkezdődik | |
| E működésre használt eszközök a második időszakban | |
| Róma hatása a birodalmon kívül: a szövetkezések nagy terjedelmet öltenek | |
| A gyarmatosítás csökken; Dacia és a tizedes földek odahagyása | |
| Róma hatása bent a birodalomban | |
| Befogadott szövetségesek; dedititii, laeti | |
| A Caracalla törvénye által eszközölt változás az áttelepített barbárok helyzetében | |
| A gótok keresztyénségre térése | |
| A keresztyén vallás hatalmas segélyt nyujt a beolvasztáshoz | |
| Ellenhatás a barbár világ részéről | 379 |
| A finn nemzetek megjelenése Európa közepén | |
| A húnok berohanása | |
| A keleti gótok királysága lerontatik; a nyugati gótok a rómaiaktól kérnek menhelyet | |
| Moesiába való befogadtatásuk föltételei | |
| Föllázadnak Valeus ellen; Theodosius lecsillapítja őket | |
| Az alánok, vandálok és svévek betörése Galliába és Hispaniába | |
| A frankok és allemánok védelmezik Gallia határait;a beköltözők magukkal sodorják őket | |
| Honorius és Alarich viszálya; a nyugati gótok elfoglalják Rómát | |
| Athaulf a legrómaibb a barbár fejedelmek közt | |
| A nyugati gótok letelepednek Aquitaniában; politikai szereplők a többi szövetségesekkel szemben | |
| Attila a barbár császára | |
| Berohan Galliába; a szövetségesek a rómaiakkal egyesülnek ellene | |
| Nyugati gótok, frankok, burgondok, laetok | |
| A szövetségesek törekesznek mindinkább függetlenűlni; ligájok; az arianismust teszik a barbárok keresztyén vallásává | |
| A császári hatalom gyöngesége; fejetlenség a kormányon | |
| A barbár párt túlhatalomra emelkedik | |
| Barbár patriciusok dictaturája | |
| Ricimer, Gondebaud, Orestes, Odoaker | |
| Odoaker megszünteti a császári méltóságot nyugaton, s mint patricius kormányoz | |
| Theodorich Italia királya | |
| A római politika tevékenységét folytatják nyugaton a barbár királyok | |
| Ugyanaz folyvást megmarad keleten a császársággal együtt, egészen Konstantinápolynak a törökök által történt elfoglalásáig | |
| Zárszó | 398 |
Folytatás Microsoft-tal