Thermae Maiores (dedikált példány)

Előszó

A rómaiak Pannoniát Augustus császár korában foglalták el és a birodalomhoz csatolták. A tartomány Magyarország dunántúli részén kívül felöleli Ausztria keskeny K-i sávját Bécs vonaláig, Jugoszláviából pedig a Száva völgye és Ptuj, valamint Ljubljana körzetei által határolt terület tartozott hozzá.
Budapestünk ősét Aquincumot az időszámításunk kezdete körüli években szállták meg a rómaiak, akik itt illir-kelta származású őslakosságot találtak. A benszülött telepesek a Gellérthegy D-i lejtőjét népesítették be, de Óbudán a sík területen is több mint félszáz feltárt földbevájt kunyhó őrzi emléküket.
A 2. század elején a rómaiak Pannonia Superior (Felső-Pannonia) néven. Pannonia Inferior fővárosa Aquincum lett. Aquincum polgárvárosának részben feltárt maradványait a II. ker. Szentendrei út 193. sz. területen láthatja az érdeklődő. A tábor és katonaváros épületei a Flórián tér és környékén húzódnak. A rómaiak Domitianus császár uralma alatt (81-86) nehézfegyverzetű gyalogos csapattestet, egy állandó legiót vezényeltek Aquincumba. Számukra tábort építettek. A falakkal, védművekkel, bástyákkal körülvett, tornyokkal, kapukkal ellátott 520 m x 460 m-es tábor rendszeres feltárására csak az elmúlt közel másfél évtized alatt nyílt lehetőség. A kutatások során kibontakoztak a határoló falak a K-i és D-i kapuk és tornyaik maradványai és a táboron belüli építmények: principia, (parancsnoki épület), kaszárnyák, kórházak, raktárak, magtárak, tiszti épületek és a nagy fürdő.
Fővárosunk területén eddig 18 római kori fürdő került felszínre, közülük a Flórián téri a legnagyobb. Vissza