Theophrasztus jellemrajzai

Előszó

Theophrasztus, kinek jellemrajzait magyarra fordítani nem tartottam hiábavaló munkának, született Ereszuszban Leszbosz szigetén 384-ik, mások szerint 392-ik esztendőben Kr. sz. e., meghalt 286-ban. Mint a tudomány emberéről, keveset, csak annyit tudunk róla, hogy Athénébe menvén, Plato s azután Aristoteles tanítványa volt; ez utóbbi öt csakhamar kitünteté többi tanítványai felett, gyönyörködve különösen válogatott és kellemes beszédjén, miért is elsőben Euphrasztusnak (ékesen szóló), azután Theophrasztusnak (istenileg szóló) nevezé el, holott eredeti neve Tyrtamus volt. Midőn Aristoteles Athénéből Khalkiszba kényszerült menekülni, tanszékére Theophrasztust jelölé ki utódaúl. Ennek tanítását oly buzgalommal keresték, hogy kétezer tanítványa is volt. - Theophrasztus különböző tárgyakról írt könyveket s laertei Diogenes kétszáznál több iratát említi. Munkáit rhodosi Andronikus gyűjtötte és rendezte, de nagyobb részök elveszett. Ránk csak következő iratai maradtak: A növevények története, tíz könyvben; A növevények okairól nyolcz könyv; A kövekről és gyöngyökről néhány töredék egyéb természetrajzi értekezésekből. Természetrajzi iratain kívül csak az alább következendő Jellemrajzokat bírjuk tőle. Hogy Theophrasztus a jellemrajzokat eredetileg ily alakban írta volna, mint ránk maradtak, arról bátran kételkedhetünk. Külső és belső okokból gyaníthatni, hogy a jellemrajzok csak kivonatok Theophrasztus elveszett erkölcstani munkáiból. Ezt, úgy látszik, különösen a rajzokat megelőző értelmezvények tanusítják, melyek, kötve hiszszük, hogy Theophrasztustól erednének.
Theophrasztus egyébiránt számos kiadást ért s franczia, német és egyéb élő nyelvekre lefordíttatott. Vissza