Amerikai tragédia I-II.

Előszó

Részlet a kötetből:

THEODORE DREISER
(1871-1945)

THEODORE DREISER élete és működése egyenesvonalú fejlődést mutat: művei mind erősebb vádiratok az imperialista Amerika ellen. Ez az Amerika gyűlölködve, ellenségesen fogadta a nagy írót és mindenképen igyekezett elhallgattatni. Dreiser azonban megtalálta a néphez vezető utat és győzött a reakciós erők ellen.
A múlt század végén lép fel az irodalomban, amikor az amerikai kapitalizmus áttér a fejlődés imperialista útjára. A tömegek elégedetlensége igen élesen mutatkozik meg ezekben az években. Ezt tükrözik az akkori haladó írók, Mark Twain, Frank Norris, Jack London kritikai realista szellemű művei. Dreiser is e realisták példáját követi, bár társadalomkritikája eleinte csak ösztönös, nem ölt határozott politikai formát. A fiatal író hosszú ideig lapoknál dolgozik, s alkalma nyílik arra, hogy alaposan megismerje az amerikai valóságot, amely - világosan látja - undorító és embertelen.
1900-ban jelenik meg első regénye, a Carrie, drágám (Sister Carrie). Főszereplője egy fiatal leány, aki munkát keresni megy vidékről Csikágóba. A kapitalista nagyváros azonban elzülleszti. "Végül Carrie „beérkezik", színésznő lesz, de amikor már mindent élért, rájön, hogy elhibázta életét, hogy a dollárokért cserébe le kellett mondania minden emberi értékről. A kizsákmányolók és kizsákmányoltak, ingyenélők és nyomorultak közötti ellentétet már ez a mű is oly élesen mutatja be, hogy nem csoda, ha csak Frank Norris, a jónevű realista író támogatásával talált kiadóra - s a könyv kevés példány kivételével így is a raktárban maradt. A burzsoá kritika „Amerika arculcsapásáról", „a legbecstelenebb formájú naturalizmusról" beszél. Dreiser kénytelen volt visszavonulni, s több mint tíz évig hallgatott. Vissza