A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
A theodicea mibenléte.
A theodicea szó szoros értelemben véve Isten igazolását, védelmét jelenti. Először Leibniz használta ezt a szót egyik művének címében. Most theodicea ugyanazt jelenti mint...
Tovább
Előszó
A theodicea mibenléte.
A theodicea szó szoros értelemben véve Isten igazolását, védelmét jelenti. Először Leibniz használta ezt a szót egyik művének címében. Most theodicea ugyanazt jelenti mint theologia, vagyis Istenről való beszédei, tudományt.
Istenről kétféle tudásunk lehet: tisztán a természetes ész segítségével szerzett és a természetfölötti kinyilatkoztatásból merített tudásunk. Eszerint megkülönböztetünk theologia naturalis-t, természeti istentant és theologia supernaturalis-t vagy dogmatica-t, természetfölötti istentant, melyet egyszerűen theologiának, istentannak is mondanak.
Könyvünk természeti istentan, theologia naturalis, melyet rövidség kedvéért theodiceának fogunk nevezni. Szó lesz ebben mindenről, amit Istenről, nevezetesen Isten létéről lényegéről tulajdonságairól természetes eszünk segítségével megtudhatunk.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 3
A theodicea mibenléte 3
A theodicea magasztossága, hasznossága, fontossága 4
A theodicea felosztása 5
I. rész. Isten léte 6
Isten leíró meghatározása 6
I. fejezet Különböző felfogások Isten létéről és megismerhetőségéről 7
Általános felosztás 7
I. A tradicionalizmus 7
II. Az ontologizmus 9
III. A skót iskola 11
IV. A szentimentálisok iskolája 12
V. A pozitivizmus és agnoszticizmus 13
A) Kant 13
B) Az immanencia bölcselete 17
C) A liberális protestantizmus 21
D) A modernizmus 21
E) Az immanencia módszere. Blondel és társai 26
F) Az immanencia módszere. Balfour és Brunetiére 31
G) A vallási pragmatizmus 32
VI. Isten tényleges léte fogalmából közvetlenül nem állapítható meg 33
VII. Isten tényleges léte fogalmából közvetve sem állapítható meg
(Az Anzelm-féle istenérv) 35
II. fejezet. Istenérvek 39
I. Metafizikai érvek 43
1. A világi dolgok mozgásából 43
2. A világi dolgok okozott ok voltából 46
3. A világi dolgok esetlegességéből 48
4. A világi dolgok különbözőfokú korlátolt tökéletességéből 49
II. Fizikai érv 51
A természeti dolgok célszerű működéséből 51
III. Erkölcsi érvek 60
1. Az embernek boldogság utáni vágyából 60
2. Az erkölcsi törvény szükségességéből 62
IV. Tekintélyi érv 64
Az emberiség erkölcsileg általános meggyőződéséből 64
V. Kant ellenvetései az istenérvek ellen 71
Ellenvetések a kozmologikus istenérv ellen 72
Ellenvetések a teleologikus istenérv ellen 75
Az első rész befejezése 78
II. rész. Isten tulajdonságai 80
I. fejezet. Isten lét-tulajdonságai 81
I. Isten végtelen tökéletessége 81
Tétel: Isten abszolút és tényleg végtelenül tökéletes 81
A végtelen tökéletességről csak analóg fogalmunk van 82
A különböző tökéletességek különféleképen vannak Istenben 83
II. Isten egysége és egyszerűsége 84
Tétel: Isten egy, sőt teljesen egyszerű 84
Isten egysége, egyszerűsége és az isteni Szentháromság 88
Isten egyszerűsége és tulajdonságai 89
III. Isten egyetlensége 90
Tétel: Isten lényegénél fogva egyetlen 90
IV. A pantheizmus 92
V. Isten ontologiai igazsága 99
Tétel: Isten maga a végtelen ontologiai igazság 99
Az igaz teremtett dolgok normái az isteni eszmék 99
VI. Isten logikai igazsága 100
Tétel: Isten maga a végtelen logikai igazság 100
Isten minden logikai igazság forrása 100
VII. Isten ontologiai jósága 101
Tétel: Isten maga a végtelen jó 101
VIII. Isten szépsége 102
Tétel: Isten maga a végtelen szépség 102
IX. Isten változhatatlansága 103
Tétel: Isten mindenképen változhatatlan 103
Isten változhatatlansága és szabadakarata 104
X. Isten örökkévalósága 108
Tétel: Isten örökkévaló 108
Az örökkévalóság viszonya a tartam többi fajához 110
A mindigvalóság 111
XI. Isten mérhetetlensége és egyetemes jelenléte 111
Tétel: Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van 111
Isten jelenlétének módja a térben 113
XII. Isten lényege (Magátólvalósága) 114
II. fejezet Isten tevékeny tulajdonságai 118
A) Az isteni megismerés 118
Az isteni megismerés valósága és tökéletessége 118
Tétel: Istennek van értelme 118
Tétel: Az isteni megismerés úgy alanyi, mint tárgyi szempontból
végtelenül tökéletes 119
II. Az isteni tudás tárgya 120
1. Isten önismerete 120
Tétel: Isten ismeri magát 120
Tétel: Isten szükségképen ismeri magát 120
Tétel: Isten teljesen ismeri magát 120
2. Isten világismerete 121
Tétel: Isten rajta kívül másokat is tökéletesen és megkülönböztetetten ismer 121
Tétel: Isten szükségképen és megkülönböztetetten ismeri az öszszes lehetségeseket 121
Mennyi lehetségest ismer Isten ? 121
Tétel: Isten biztosan és öröktől fogva ismeri ez összes feltétlenül bekövetkező szabad cselekedeteket 122
Tétel: Isten csalhatatlan bizonyossággal ismeri a feltételesen
bekövetkező szabad cselekedeteket 126
III. a. Az isteni megismerés módja 129
Tétel: Isten a dolgokat nemcsak saját lényegében látja, hanem
úgy is, ahogy magukban vannak 130
Tétel: Isten a rajta kívülieket egyedül lényegében látja 131
III. b. Az isteni megismerés módja 133
Tétel: A pusztán lehetségeseket Isten akaratának minden elhatározása előtt látja lényegében, amennyiben ez végtelen sok
korlátolt tökéletesség által utánozható végtelen tökéletesség 133
Tétel: Isten a tényleg létezőket, melyeket vagy közvetlenül vagy
szükségképen működő okok által hozott létre, lényegében
látja, amennyiben ez azonos az isteni akarat örök végzésével,
hogy azokat az idők folyamán vagy közvetlenül vagy a szükségképen működő okokkal együtt létrehozza 134
B) Az isteni együttműködés 136
I. Tétel: A teremtmények minden tevékenységükben Isten közvetlen és fizikai együttműködésére szorulnak 136
II. A fizikai előreirányzás 138
A bannezisták tana 139
A bannezisták tanának megítélése 141
Tétel: A fizikai előreirányzás felesleges, ellenkezik Isten szentségével és veszélyezteti az akaratszabadságot 141
A közömbös fizikai előreirányzás 144
A molinizmus tanítása az isteni együttműködésről 145
III. c. Az isteni megismerés módja 148
1. A feltétlenül bekövetkező szabad cselekedetek megismerésének
módja 148
Tétel: Isten a feltétlenül bekövetkező szabad cselekedeteket
miután ismeri a feltételesen bekövetkező szabad cselekedeteket, ama tényleges végzései révén ismeri, hogy az akaratot meghatározott körülmények közé helyezi 148
2. A feltételesen bekövetkező szabad cselekedetek megismerésének módja 150
Tétel: Isten a feltételesen bekövetkező szabad cselekedeteket
akaratának minden tényleges végzése előtt látja lényegében,
amennyiben ez azonos a velük való feltételes együttműködési szándékával 150
C) Az isteni akarat 153
I. Az isteni akarat valósága és tökéletessége 153
Tétel: Istennek van akarata 153
Tétel: Isten akarata végtelenül tökéletes 154
II. Az isteni akarat tárgya és szabadsága 154
Tétel: Isten lényege szeretetének szükségszerű tárgya 154
Tétel: Isten jósága (lényege) szeretetének elsődleges tárgya,
vagyis Isten önmaga miatt szeretetreméltó és maga miatt
szeret másokat 155
Tétel: Isten akarhatja, hogy kivüle mások is létezzenek 156
Tétel: Megfelelő, hogy Isten másokat is akarjon 156
Tétel: Isten a teremtésben teljesen szabad 156
III. Isten viszonya a rosszhoz 157
IV. Az isteni akarat erényei, vagyis Isten erkölcsi tulajdonságai 159
1. Isten szentsége, vagyis erkölcsi jósága 159
2. Isten viszonylagos jósága 160
3. Isten irgalmassága 161
4. Isten igazságossága 161
5. Isten igazmondása és hűsége 163
D) Az isteni hatalom 164
I. Az isteni hatalom valósága 164
Tétel: Isténnek van hatalma 164
II. Az isteni mindenhatóság 165
Tétel: Isten hatalma úgy alanyi, mint tárgyi szempontból végtelen 165
III. A teremtés 166
1. A teremtés ténye 166
Tétel: Isten a világot teremtette 166
2. A teremtés mint kizárólag isteni tevékenység 167
Tétel: Egyedül Isten teremthet 167
3. A világ időbelisége 169
Tétel: Hogy Isten a világot időben teremtette, csak a kinyilatkoztatás által bizonyítható be 169
4. A teremtés minta-oka 174
Tétel: Isten a világot örök eszméi mintájára teremtette 174
5. A teremtés céloka 176
Tétel: Istent jóságának szeretete indította a teremtésre ; a világ
végcélja pedig Isten dicsőítése 176
E) Isten fönntartó tevékenysége 178
Tétel: Isten összes teremtményeit pozitive és közvetlenül fönntartja létükben 178
F) Az isteni gondviselés 181
Tétel: Isten gondját viseli teremtményeinek 181
Felber Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Felber Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.