1945 - Egy év életrajza

Fülszöveg

1945 beszédes évszám, világtörténelmi mérföldkő. A németek számára egyszerre hozott totális vereséget és újjászületést.
Theo Sommer, aki sokáig volt kiadója a mértékadó Die Zeit című német hetilapnak (melynek tekintélyét Helmut Schmidt volt kancellár, a német politika kiválósága mindmáig öregbíti kommentárjaival), ezt a kettősséget mutatja be ebben a könyvben, hogy felfrissítse a történelmi emlékezetet. Hogyan is történt valójában? Dokumentumok, tanúvallomások alapján hónapról hónapra rekonstruálja az eseményeket, elénk vetíti a főszereplők és a kisemberek portréit.
Az európai háború kimenetele igazából eldőlt már Sztálingrádnál, 1943-ban, de mennyi vért és szenvedést követelt még a befejezése! Churchill, Sztálin és Roosevelt csak együttes erővel győzhetett. Hitler e szövetség törékenységében bízott, de éppen ő tartotta össze, noha valóban gerjedt már a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a hidegháborúhoz vezető feszültség, nagyban zajlottak a haszonszerzés játszmái.... Tovább

Fülszöveg

1945 beszédes évszám, világtörténelmi mérföldkő. A németek számára egyszerre hozott totális vereséget és újjászületést.
Theo Sommer, aki sokáig volt kiadója a mértékadó Die Zeit című német hetilapnak (melynek tekintélyét Helmut Schmidt volt kancellár, a német politika kiválósága mindmáig öregbíti kommentárjaival), ezt a kettősséget mutatja be ebben a könyvben, hogy felfrissítse a történelmi emlékezetet. Hogyan is történt valójában? Dokumentumok, tanúvallomások alapján hónapról hónapra rekonstruálja az eseményeket, elénk vetíti a főszereplők és a kisemberek portréit.
Az európai háború kimenetele igazából eldőlt már Sztálingrádnál, 1943-ban, de mennyi vért és szenvedést követelt még a befejezése! Churchill, Sztálin és Roosevelt csak együttes erővel győzhetett. Hitler e szövetség törékenységében bízott, de éppen ő tartotta össze, noha valóban gerjedt már a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a hidegháborúhoz vezető feszültség, nagyban zajlottak a haszonszerzés játszmái.
Hitler azt akarta, hogy országa vele pusztuljon. A vesztes Németország államisága időlegesen megszűnt ugyan, megszállási övezetekre, majd két államra osztották - de szemben egyes javaslatokkal mégsem darabolták ízekre, nem minősítették vissza színtiszta agrárországgá. És az első atombombát sem Németországra dobták - Theo Sommer a távol-keleti hadszíntér borzalmairól, ezek előzményeiről és utóhatásairól is lelkiismeretesen számot ad. Részletes térképekkel és válogatott fényképekkel teszi még érzékletesebbé a pontos látleletet. Vissza