Semmelweis az anyák megmentője

Előszó

A hosszú török megszállás után 1686-ban történt meg Budavárának, Magyarország történetében új korszak kezdetét jelentő felszabadítása. A felszabadító hadjárat fővezére hadi teljesítményét hódító hadjáratnak tekintvén, a meghódított területeket hódolattal ajánlotta fel császárának. A császár kegyesen fogadta az ajándékot és sietett azt értékesíteni népei javára. Az ő birodalmában - Németországban - a csak nemrég befejezett 30 éves háború folytán előállott rettenetes nyomor és az élet- és vagyonbiztonság hiánya még mindig oly nagymérvű volt, hogy másképp, mint a veszedelmes elemeknek az országból való eltávolításával nem lehetett segíteni. Kapóra jött azért az új hódított terület, amely amúgy is nagymértékben elnéptelenedett lévén, könnyen felvehette a települőket. Budát és környékét hamarosan ellepte ez a népség, amelynek otthon kevés vesztenivalója volt. Itt azonban kellemetlen meglepetés érte őket. Más kivándorlók módjára vagy dolgozniuk kellett inukszakadtáig, vagy elpusztultak. Aki dolgozott, az megélt és aki életrevaló és eszes volt köztük, vagyont és tekintélyt is szerezve, ősévé vált ma is virágzó, budapesti patricius családoknak.
Ebben az időben kerülhetett az Alföldre a Semmelweis család is, amelynek első ősét, Semmelweis Györgyöt, a Kecskemét melletti Szikra községben találjuk a XVII. század végén. A harmadik nemzedékben kerül a család Budára, ahol ennek feje József, Müller Terézia férje, már jómódú kereskedő és háztulajdonos. Ő kettőjük negyedik gyermekeként született a családi házban (ma: Apród ucca 1.) 1818. július 1-én Semmelweis Ignác Fülöp,a tragikus sorsú, világhírű magyar tudós, a pesti tudományegyetem szülésztanára. Vissza