Századok 1888. április 15-junius 15. (nem teljes évfolyam)

Előszó

JÁVORKA ÁDÁM EZREDES S A Gr. FORGÁCH- ÉS RÁKÓCZI-LEVÉLTÁR. - Vázlat a Rákóczi-emigratió történetéből. -

Rendkívüli idők rendkívüli embereket teremnek. A nemzeti erőfeszítések, forradalmak viharaiban gyakran merülnek föl-kivált a katonai pályán - egyesek, azelőtt egészen ismeretlen nevűek, a kik hirtelenében nevezetes, sőt örökemlékű dolgokat, merész, kalandos vállalatokat visznek végbe, s azután megint eltűnnek a homályba, a honnét fölbukkantak. Ha az ügy, a melyért küzdöttek, szomorú véget ér: rendesen együtt buknak el vele; vagy elvesznek, avagy az országrázkódtató zivatar szelétől felkapott töredékekkel szétszóródnak a nagy világba, a hol aztán idők múltával néha fölmerülnek még egyszer, de gyakorta egészen más szerepkörben. Az ilyenek legtöbbnyire elmosódott alakok, a történetíró által nehezen megítélhető jellemű emberek; azonban vannak közöttük olyanok is, a kiknek elejétől fogva ideális, tiszta jellemök a legviszontagságosabb pályán, a legmostohább viszonyok közepette is megőrzi példányszerű szenytelenségét, minden téren, a hol csak felbukkannak, mint talpig derék férfiak tűnnek szemeink elé; s éppen azért, mert az ilyenek ritkák: annálinkább megérdemlik figyelmünket, nagyrabecsülésünket.
Ezen utóbbi érdekes alakok és forradalmi ritka jellemek közé tartozik Kosztolányi Jávorka Ádám, a nagyhírű szabadsághős és kurucz fővezér gr. Bercsényi Miklós Géczy Gábor-féle huszárezredének egyszerű hadnagya, utóbb századosa, a ki főleg az örökös-tartományok egykori félelmének, » Rákóczi villámának«, az árúlóvá vált hírhedett Ocskay Lászlónak vakmerő elfogása által lőn kortársai között országszerte híressé. Érsek-Ujvár és a Fehér-hegyek környékén már azelőtt jól ismerék nevét. Vissza