Thalassa 1997/2-3.

Előszó

A Thalassa 1997/2-3. számát tartja kezében az olvasó. Ez a számunk összevont szám, mivel az 1997-es évre jutó támogatás, amelyben lapunk szponzoraitól részesült, nem tette lehetővé, hogy az 1996/1. szám után - eredeti terveink szerint - további két, külön számmal jelentkezzünk.
Reméljük, hogy ez az összevont szám tartalmi gazdagságával talán kárpótolni tudja a két külön számot. Ezen számunk két nagyobb tematikus blokkot tartalmaz. Az első blokk Franciaországban élő magyar pszichoanalitikusak életművével foglalkozik Franciaország egyik legtekintélyesebb pszichoanalitikusa, Grünberger Béla, aki koránál fogva minden bizonnyal a világon élő analitikusok doyenjének számít, tanulmánnyal és a vele nemrégiben készült interjúval mutatkozik be. Fónagy Iván akadémikus, a Párzisban élő, de Magyarországon is jól ismert nyelvész és pszichoanalitikus ugyancsak egy dolgozatával és interjúval szerepel lapunk tematikus összeállításában. Cikket közlünk Judith Dupont-tól, a magyar származású francia analitikustól, akinek kulcsszerepe volt Freud és Ferenczi levelezésének kiadásában. Következő számunkban a vele készült interjút is közölni fogjuk. Ugyancsak a következő számunkban mutatjuk be két másik, Franciaországban és nemzetközileg is jól ismert pszichoanalitikus, Ábrahám Miklós és Török Mária tevékenységét. Terveink szerint további számainkban is folytatni fogjuk a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomban oly nagy szerepet játszó magyar emigránsok működésének bemutatását: a franciaországi emigráció mellett az Angliába, az Egyesült Államokba és más országokba került magyar származású analitikusok életművével foglalkozunk majd.
A másik tematikus blokk a pszichoanalízis kelet-európai történetével foglalkozik. Ennek apropója az orosz pszichológus és kultúrtörténész, Alekszandr Etkind A lehetetlen Erósza című könyvének megjelenése volt; ebből a könyvből közlünk egy fejezetet, amely Freud híres páciensének, az orosz származású „Farkasembernek" a valódi élettörténetével foglalkozik. Az oroszországi pszichoanalízis mindmáig kevéssé ismert történetéhez fontos adalék két másik cikk, amely Etkind tanulmányához csatlakozik. Az egyik szöveg a freudomarxizmus atyjáé, Wilhelm Reiché, aki 1929-ben beszámolót írt szovjetunióbeli tapasztalatairól, a másik pedig a világhírű - és Magyarországon is jól ismert - orosz pszichológustól, Alekszandr Lurijától származik, akinek ifjúkorában kulcsszerepe volt az oroszországi pszichoanalitikus mozgalom meg indításában. Vissza