Fülszöveg
Anatole France (1844-1924) a harmadik francia köztársaság legnagyobb, bár kétségkívül, egyik legellentmondásosabb írója; kortársai szerint kereszténynek túl ateista, ateistának túl keresztény.
Legismertebb vallásos tárgyú regénye, a Thaisz, az ókori egyiptomi remeték világába kalauzolja az olvasót. Bár nem történelmi mű, hősei létező személyek: a nagyvárosi utcalány, és az őt megtérítő sivatagi szerzetes, Paphnutius, a középkori legendáriumok kedvelt alakjai.
A történet az elbukás és a felemelkedés megrendítő drámája. Mind a megvetett Thaisz, aki az utca porában, a bűn örvényében is szépre, jóra, tisztaságra vágyik, s ezért végül megszentelődik, mind az őt megmentő remete, aki vívódásai közben a kárhozat szélére kerül, s aki egy magas oszlopon állva szó szerinti értelemben is ég és föld között őrlődik, az emberi lélek örök küzdelmét testesítik meg.
Francé kelet és nyugat korabeli filozófiáit is ütközteti regényében: platonisták, szkeptikusok, gnosztikusok, kételkedők,...
Tovább
Fülszöveg
Anatole France (1844-1924) a harmadik francia köztársaság legnagyobb, bár kétségkívül, egyik legellentmondásosabb írója; kortársai szerint kereszténynek túl ateista, ateistának túl keresztény.
Legismertebb vallásos tárgyú regénye, a Thaisz, az ókori egyiptomi remeték világába kalauzolja az olvasót. Bár nem történelmi mű, hősei létező személyek: a nagyvárosi utcalány, és az őt megtérítő sivatagi szerzetes, Paphnutius, a középkori legendáriumok kedvelt alakjai.
A történet az elbukás és a felemelkedés megrendítő drámája. Mind a megvetett Thaisz, aki az utca porában, a bűn örvényében is szépre, jóra, tisztaságra vágyik, s ezért végül megszentelődik, mind az őt megmentő remete, aki vívódásai közben a kárhozat szélére kerül, s aki egy magas oszlopon állva szó szerinti értelemben is ég és föld között őrlődik, az emberi lélek örök küzdelmét testesítik meg.
Francé kelet és nyugat korabeli filozófiáit is ütközteti regényében: platonisták, szkeptikusok, gnosztikusok, kételkedők, misztikusok vitatkoznak egymással, miközben az olvasó ráébred, hogy a gondolkodás művészete önmagáért valóvá válik a vélemények harcában, ha szem elől tévesztjük a jó és a rossz viszonyának változhatatlan alapját.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal