Textilipari anyag- és áruismeret I-II.
Szerző
Kiadó: | |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői kötés
|
Oldalszám: | 246
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
21 cm x 15 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Két kötet egybekötve. Az I. kötetet nyomtatta Műegyetemi nyomda, Budapest, a II. kötetet a Független Nyomda N. V., Budapest. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal és anyagmintákkal illusztrálva.
|
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az „Anyag- és áruismeret" azokkal a nyersanyagokkal, nyers- valamint készárukkal (fonalak és szövetek, kötszövött, hurkolt áruk) foglalkozik, melyeket a textilipar használ fel.
A textilipar...
Tovább
Előszó
Az „Anyag- és áruismeret" azokkal a nyersanyagokkal, nyers- valamint készárukkal (fonalak és szövetek, kötszövött, hurkolt áruk) foglalkozik, melyeket a textilipar használ fel.
A textilipar nyersanyagai szálak és rostok. Ezeket megtaláljuk a természet világában a növényeknél, az állatok testén és, hacsak kis mértékben is, az ásványok között. A „szál" és „rost" elnevezés magyarázatára szolgáljon a következő: Szálaknak nevezzük azokat a textilnyersanyagokat, amelyek a bőr külső hámrétegének (epidermisz), a bőrnek vagy növényrészek hámrétegének (kutikula) szerves kinövései. Ilyen a pamut vagy a gyapjú. A rostok mindenkor a növény belső szöveteinek alkotórészei és egy csomó apró sejtből állanak. Ezek a sejtek többé-kevésbbé összeragadva alkotják a rostot, mint ez a lennél, kendernél és jutánál látható. A szálasanyagok építőköveit alkotó elemi részecskék, láncmolekuláik a szál tengelyéhez képest párhuzamosan helyezkednek el kisebb-nagyobb rendezettségben. A részecskék párhuzamos elhelyezkedése hasonló az építésnél a tégláknak egymásfelett eltolt elhelyezkedéséhez. Az elemi részecskéknek ilyen helyzete jellemző a cellulózanyagokra, tehát a szálakra és rostokra. Ez hozzájárul a szálak és rostok magas szakítási szilárdságához.
A technika fejlődése, a tudományos kutatás tökéletesedése a természetes szálasanyagok mellett több különböző mesterséges szálasanyagot is az emberiség szolgálatába állított.
A szálasanyagokat a textilipar számos készítményére használják fel. A nyersanyag tulajdonságától függ a készítmény értéke, külseje, minősége, használhatósága.
Vissza
Tartalom
I. kötet:
Bevezetés 3
A TEXTILIPARI NYERSANYAGOK FELOSZTÁSA 5
I. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK 6
NÖVÉNYI EREDETŰ SZÁLASANYAGOK 6
a) Magszálak 7
A pamut 7
A pamut tulajdonságai 8
A pamut aratása, magtalanítása, bálázása 10
A nyerspamut begyűjtése 10
A pamut osztályozása és szabványosítása 12
A nyerspamut előkészítése a Szovjetunióban 13
A pamut elsődleges megmunkálása 14
A pamut préselése 19
Linter 19
A pamut magtalanításának hozama 20
A pamut szabványosítása 20
A pamut gyári átvétele a Szovjetunióban 22
Pamuttermelés a Szovjetunióban 22
A pamuttermelés fejlődése és eredményei 23
A területi osztályozás 24
A Szovjetunió pamuttermelésének alapismeretei 25
A pamutnövény különböző válfajai, különös tekintettel a Szovjetunióban meghonosodottakra 26
A pamutnövények szelekciója és annak jelentősége 27
Magyarország pamuttermelése 29
A magyar pamut minőségi eredményei 31
A magyar pamut elemi szálainak szakítószilárdsága 32
A magyar pamut szennyeződés-tartalma 32
A magyar pamut elemi szálainak hosszúsága 32
A 15-féle magyar pamut minősítési táblázata 33
Az USA pamuttermő területei 34
Az egyiptomi pamut 34
A keletindiai pamut 35
Egyéb pamuttermő területek 36
b) Háncsrostok 38
A len 38
A len mikroszkópiai képe 39
A len fizikai tulajdonságai 40
A len termőterületei 40
2. A kender 42
3. A juta 45
A juta fizikai tulajdonságai 46
4. A rami 47
5. Kenaf 48
c) Levélrostok 48
1. Mauricius-kender 49
2. Sisal-kender 49
3. Manila-kender 49
4. Újzélandi len 50
d) Gyümölcsrostok 50
A kókusz-rost 50
ÁLLATI NYERSANYAGOK 50
a) Állati szőrök 50
1. A gyapjú (birka gyapjú) 52
I. Hegyvidéki juh 54
II. Az alföldi juh 55
Mikroszkóp-kép 55
A gyapjú tulajdonságai 56
A gyapjú előkészítése 60
A tépettgyapjú 62
Gyapjútermőhelyek 63
A gyapjú osztályozása 68
A rendement 70
2. A kecskeszőrök 70
I. A hazai kecske 70
II. A mohair-gyapjú 71
III. Kasmir-gyapjú 72
IV. Tibet-gyapjú 72
3. A teveszőr 73
A láma gyapja 73
Az alpakka-gyapjú 73
4. A lószőr 73
5. A tehénszőr 74
6. A nyúlszőr 74
b) A selyem 74
Valódi selyem 74
A selyemhernyótenyésztés 75
A selyem kémiai tulajdonságai 76
A selyem fizikai tulajdonságai 77
A selyem előállítása 78
a) a nyersselyem készítése 78
b) a hulladékselyem készítése 79
Selyemtermelő vidékek 80
A vadselyem 81
A kagylóselyem 81
ÁSVÁNYI EREDETŰ NYERSANYAGOK 82
Az azbeszt 82
II. MESTERSÉGES NYERSANYAGOK 83
MŰSELYMEK 85
a) Növényi eredetű szálasanyagok 85
A viszkóz-műselyem, fonó-oldat készítése, fonás, cérnázás, osztályozás 85
Az acetát-műselyem, fonó-oldat előállítása, fonás, története 91
A rézoxid-műselyem, gyártása, története 93
A nitrát-műselyem, előállítása, története 95
Cellulóz alapanyagú műselymek tulajdonságai 96
b) Ásványi eredetű szálasanyag 98
Az üveg-műselyem, gyártása 98
c) Szintetikus textilnyersanyagok 99
Polivinil-műselymek, plasztik, vinyon-műselyem, előállításuk, felhasználhatóságuk 101
Poliamid-műselymek, nylon, perlon-műselyem, előállításuk, fontosabb tulajdonságuk, felhasználhatóságuk, történetük 103
A műselymek fonása, nedvesen-fonógép, nyújtva-fonógép, centrifuga-fonógép működése 107
MŰSZÁLAK 112
A műszálak gyártásának története, a fontosabb műszálgyárak termelése 112
a) Növényi eredetű műszáltermékek.
Viszkóz-, rézoxid-, acetát-műszál gyártása, a vegyi kezelés előtt
való aprítás, vegyi kezelés után való szétvágás, műszálhosszúságok, finomság, különböző műszálak szilárdsági adatai,
műszál-típusok, természetes és mesterséges szálasanyagok
összehasonlító szilárdsági táblázata. Szójabab-fehérje-műszál.
Alapanyaga, előállítása, tulajdonságai 114
b) Állati eredetű műszáltermékek
Kazein-gyapjú-műszál, alapanyaga, előállítása, tulajdonságai, története ; keverék-műszálak, kazein-cellulóz-műszál, előállítása,
halfehérje-cellulóz-műszál tulajdonságai 119
Az üveg-műszál tulajdonságai 123
Egyéb műszálak, saran, orlon, tervlon, azlon, plexon műszál a
pamutfonódában, gyapjúszerű műszál a selyemfonódában,
műszál a len-kenderfonódában 123
PÓTANYAGOK 127
Kotonin, előállítása, felhasználása 127
Papiros, egyéb pótanyagok 129
III. A TEXTIL NYERSANYAG VIZSGÁLATA
Az égetési vizsgálat. Növényi, állati, ásványi rostok vizsgálata 131
A textilnyersanyagok felismerése vegyszerekkel. Nyersrostok oldószere, természetes szálasanyagok, műselyemfajták, szintetikus szálasanyagok felismerése vegyszerrel 132
Textilrostok mikroszkópiai vizsgálata. A pamut, a len, a kender,
a gyapjú, a selyem és a műselymek mikroszkópiai vizsgálata 134
II. kötet:
A FONAL TULAJDONSÁGAI 3
A finomsági szám egyenletessége 4
A szakítószilárdság és nyúlás vizsgálata 8
A fonal sodrata 20
A fonal nedvességtartalma 24
A CÉRNA TULAJDONSÁGAI 26
A FONAL ÉS CÉRNA HIBÁI 33
FONAL- ÉS CÉRNAISMERET 37
A fonal meghatározói és az általános fonalfajták 38
A cérna meghatározói és az általános cérnafajták 43
Fonal- és cérnafajták 49
A KELMÉK TULAJDONSÁGAI 59
Vizsgálati eljárások 63
A KÉSZÁRU HIBÁI 72
SZÖVET- ÉS KÖTÖTTÁRUISMERET 78
Pamutszövetek 79
Len-, kender- és jutaszövetek 86
Gyapjúszövetek 88
Műselyemszövetek 92
Hernyóselyemszövetek 95
Szintetikus szálasanyagokból készült cikkek 96
Kötött és hurkolt áruk 97