1.059.641

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Textilipari alapismeretek

A textilipari szakközépiskolák I-II. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 211 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-1888-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. 4. kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Textíliákat már történelem előtti időkben is készített az ember. Sok ezer éven át lassan fejlődött ez a mesterség: az ókori indiai, egyiptomi, görög, de különösen a kínai rabszolgatársadalmak... Tovább

Előszó

Textíliákat már történelem előtti időkben is készített az ember. Sok ezer éven át lassan fejlődött ez a mesterség: az ókori indiai, egyiptomi, görög, de különösen a kínai rabszolgatársadalmak emlékeiben a textiltermékek az anyagi kultúra magas színvonaláról tanúskodnak. Az utolsó néhány száz év alatt pedig a nagyon lassú és nehéz kézi munkából hatalmas gépesített tömegtermelő ipar fejlődött ki, amely a maga egyre inkább automatizált eszközeivel, sok ezer munkást foglalkoztató gyáraiban, a legkülönbözőbb nyersanyagokból készített, a textíliák nagy választékát hozza létre. A textíliákat - a természetes selymek kivételével - már az ókorban is, rövid szálakból font fonalakból készítették. A kezdeti kézi fonalkészítést már kb. 10 000 évvel ezelőtt felváltotta az egyszerű szerszámmal, az ún. gyalogorsóval történő fonás. Ezzel az egyszerű szerkezettel igen vékony pamut, gyapjú és len fonalakat is készítettek. A középkor elején találták fel Indiában a fonókereket, amellyel a gyalogorsónál kb. 8-10-szer gyorsabban tudtak fonalat készíteni.
A középkor végén, az 1500-as években terjedt el a szárnyasorsós fonókerék (rokka) használata. Később, a XVIII. század közepén az angol Hargreaves (olv. Hergrévsz) feltalálta a többorsós fonógépet, melyet lányáról Jenny-nek (Dzsenni) nevezett el. Ez a gép tekinthető a fonógép ősének. E gép elvén működnek a ma is használatos szelfaktorok. A szárnyas orsót fejlesztette tovább Arkwrigh (olv. Árkrájt). Gépét vízierővel hajtotta, innen kapta nevét: water-gép. A water-gépből fejlődött ki a ma általánosan használatos gyűrűsorsós fonógép. A szövetkészítés ismerete az őskorba nyúlik vissza, amikor az ősember a természetben található hajlékony anyagokból, háncsokból, szalmából, indákból kisebb méretű, szövetszerű lapokat készített. Ezek a lapok ruházati célokra még nem voltak használhatók. A fonás feltalálásával azonban, finomabb szálakból és rostokból olyan vékony fonalakat készítettek, melyekből szövéssel ruházati textíliákat, szöveteket tudtak készíteni. Kezdetben, még az ókori Görögországban is, a szöveteket úgy készítették hogy kb. 1-l,5m magasan elhelyezett vízszintes rúdra ún. láncfonalakat kötöztek fel, majd ezeket a vetülékfonallal keresztezték. Egyiptomban célszerűbb módszert, a földre erősített vízszintes szövőkeretet alkalmazták. E két módszerrel csak rövid, 1-2 m-es szövetdarabokat tudtak készíteni. Később alakult ki az ún. Kézi szövőszék, amelyen már nem rövid láncfonal darabokkal, hanem rúdra (lánchengerre) felcsavart hosszú láncfonalakkal szövetvégeket tudtak előállítani. Vissza

Tartalom

1. A textíliák készítésének történeti áttekintése 3
2. Általános alapfogalmak 5
3. A textilipari finomsági számozás rendszere 9
Fonóipari ágazat
F.4. A fonalgyártás 15
4.1 A fonalgyártás története 15
4.2 A fonási műveletek feladata, célja és eszközei 20
4.21 A szálasanyag előkészítése: keverés-lazítás-tisztítás 22
4.22 Kártolás 26
4.23 Nyújtás és egyengetés 31
4.24 Fésülés 39
4.25 Sodrás és felcsévélés 42
F.5. A fonalgyártás ágazatai 47
5.1 A pamutfonalgyártás 47
5.11 A nyújtott fonási eljárás menete 47
5.12 A fésült fonási eljárás menete 52
5.13 A kártolt- (vigogne) fonási eljárás menete 53
5.2 Gyapjúfonalgyártás 54
5.21 A kártolt fonási eljárás menete 54
5.22 A fésült fonási eljárás menete 56
5.3 Lenfonalgyártás 58
5.31 A lenfonási (line) eljárás menete 59
5.32 A len kócfonási (tow) menete 61
5.4 Kenderfonalgyártás 61
5.5 Mesterséges száltartalmú fonalak gyártása 62
5.6 Selyemfonal gyártása 63
Szövőipari ágazat
Sz.4. A lánc- és vetülékfonalak előkészítése a szövéshez 67
4.1 A láncfonal átcsévélése 67
4.11 A lánccsévélés célja, feladata 67
4.12 A lánccsévélőgép általános elrendezése 67
4.13 Különböző csévélési módok 68
4.14 Fonalfék 69
4.15 Fonaltisztítók 70
4.16 Csomófajták 71
4.17 Csomózok 71
4.18 A lánccsévélőgépek 73
4.2 Felvetés 74
4.21 Felvető állványok 76
4.211 Fonalfékek 76
4.212 Fonalőr-szerkezetek 76
4.22 Előhengeres felvetőgépek 76
4.23 Szalagfelvetőgépek 78
4.3 Irezés 79
4.31 Az irezés célja 79
4.32 Iranyagok 80
4.33 Irezőgépek 81
4.4 A befűzés 82
4.41 A szerszámok 82
4.411 A borda 82
4.412 A nyüst 82
4.413 Láncfonalőrök (lamellák) 84
4.42 Befűzés a szerszámokba 84
4.421 A láncfonalak kézi és gépi befűzése 84
4.422 A láncfonalak gépi kötözése 85
4.43 A lánchengerek tárolása 85
4.5 Henger szerelés 88
4.6 Vetülék csévélés 89
4.61 A vetülék csévélés vetülékhüvelyek fajtái 89
4.62 A vetülékcsévélőgépek csoportosítása 91
4.621 Vetülékcsévélőgépek cséveátmérő tapintó nélkül 92
4.622 Vetülékcsévélőgépek cséveátmérő tapintóval 93
4.623 Tő- és csúcstartalék képzés 94
4.624 A vetülék csévék tárolása és szállítása 95
Sz. 5. A szövet szerkezete 97
5.1 Kötéstani alapfogalmak 97
5.11 A szövetre vonatkozó alapfogalmak 97
5.111 A láncirány és a vetülékirány 97
5.112 A szövetszegély és szövettükör 97
5.113 A színoldal és a fonákoldal 97
5.114 A szövet oldalainak fonalhatása 97
5.12 A kötés szerkesztésére vonatkozó alapfogalmak 97
5.121 A szövetszerkezet ábrázolása, a négyzethálós papír 97
5.122 A fonalak egymáshoz viszonyított helyzetének ábrázolása: a kötéspont 97
5.123 A kötések leolvasása 97
5.124 A kötések rövidített jelölése 97
5.125 A szövet metszeti ábrázolása 97
5.126 A kötésrajz és a szövet fonalhatása 97
5.127 A fonallebegések ábrázolása 97
5.128 A fonalak kereszteződési helyei 97
5.2 A szövés műszaki rajza 104
5.3 Alapkötések : 109
5.31 A vászonkötésű szövet 109
5.32 A sávolykötésű szövet 112
5.33 Az atlaszkötésű szövet 114
5.4 Az alapkötések összehasonlítása közös tulajdonságaik alapján 118
Sz. 6. A szövetgyártás műveletei 121
6.1 A szövőgép főbb szerkezetei 121
6.2 A láncmozgatás 122
6.21 A lánc haladó mozgása 122
6.211 A láncszabályozó szerkezetek 122
6.212 Szövetfelhengerlő szerkezetek 125
6.22 A lánc váltakozó mozgása 129
6.3 A vetülékmozgatás 133
6.31 A vetélő 133
6.32 A szélfeszítő 135
6.33 A bordaládaszerkezet 136
6.34 Vetőszerkezetek 138
6.35 A vetülék adagolás folyamatosságát biztosító szerkezetek 141
6.351 Önműködő váltószerkezetek 141
6.352 Újrendszerű szövőgépek 141
6.4 Szövőgépek meghajtása és fékezése 144
6.41 Szövőgép hajtások 144
6.42 A szövőgép fékezése 146
6.5 A szövőgépek őrszerkezetei 147
6.51 A vetélőőrök 147
6.52 Fonalőrök 148
Hurkolóipari ágazat
H. 4. A kötött-hurkolt kelmék szerkezete 153
4.1 A kötött-hurkolt kelmék szerepe a textilanyag felhasználásban 153
4.2 A kötött-hurkolt kelmék felépítése 154
4.21 A kelmékről általában 154
4.22 A hurokszem 156
4.221 A vetülékrendszerű hurokszem 156
4.23 Szín- és fonákoldal 157
4.3 Vetülékrendszerű alapkötések 157
4.31 Egyszínoldalas vetülékrendszerű alapkötés 158
4.32 Az egyszínoldalas kötés tulajdonságai 158
4.33 A bordás-kötés 160
4.331 A bordáskötés tulajdonságai 160
4.34 A bal-bal kötés 161
4.341 A bal-bal kötés tulajdonságai 162
4.35 Interlock kötés 162
4.351 Az interlock kötés tulajdonságai 163
4.4 Láncrendszerű kötések 164
4.41 A láncreridszerű kötések alapelemei 165
4.42 Egyéb kötéselemek 166
4.43 Hurokrajz, fonalfektetési ábra, láncleírás 167
4.5 A láncrendszerű alapkötések 168
4.51 Egyszerű trikó vagy féltrikó kötés 169
4.511 A féltrikó tulajdonságai 170
4.52 Kétugrásos féltrikó, vagy kendőkötés 170
4.521 A kétugrásos féltrikó tulajdonságai 171
4.53 Atlaszkötés 171
4.531 Atlaszkötés tulajdonságai 172
4.54 Zsinór-vagy rojtkötés 172
H- 5. A kelmegyártás műveletei 175
5.1 A kötő-hurkoló gépek csoportosítása 175
5.2 A szemképzés módszerei 175
5.21 Vetülékrendszerű szemképzés 177
5.22 Láncrendszerű szemképzés 177
5.23 A szemképzés gépi eszközei 178
5.231 A horgastű 179
5.232 Kanalastű 180
5.233 Csőtű, tolókás tű, összetett tű 182
5.234 Platinák 183
5.235 Segédtűk 184
5.236 Prések 185
5.237 Tűágyak 189
5.24 A kötő-hurkoló gépek finomsági számozása 189
5.3 Szemképzés 190
5.31 Vetülékrendszerű szemképzés horgas tűvel osztott szemképzés 191
5.311 Szemképzés síkhurkológépen 192
5 312 Szemképzés francia rendszerű körhurkoló gépen 194
5.313 Szemképzés angol rendszerű körhurkoló gépen 194
5.32 Vetülékrendszerű szemképzés kanalastűvel 195
5.321 Folyamatos szemképzés egytűsoron 196
5.322 Folyamatos szemképzés kéttűsoron 197
5.323 Bal-bal rendszerű szem képzés 198
5.324 Folyamatos vetülékrendszerű szemképzés tolókás tűvel 199
5.33 Láncrendszerű szemképzés 200
5.331 Láncrend szerű szemképzés horgas tűvel 201
5.332 Láncrendszerű szemképzés kanalas tűkkel 202
5.333 Láncrendszerű szemképzés összetett tűvel 203
5.4 A kelmék alapvető tulajdonságainak befolyásolása 204
5.41 A szemsűrűség szabályozásának lehetőségei 205
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.