Fülszöveg
Szerzőnk Tettenérés c. műve nemcsak sikeres önéletrajzi regény, hanem nemzedéki vallomás is. Mintha csak a klasszikus nagy erdélyi emlékírók hagyományait követné és a Partiumbeli őseinek históriai elkötelezettségeit vállalná, szíve parancsára és humanista szelleme sugallatára.
Eképpen lett ez a könyv is az erdélyiség és az európaiság korunkbeli megszólaltatója. Minden sorában és nyelvi ízében a két világháború közötti viharos és fájdalmas korszak maradandó dokumentuma. A műben a félezer éves múltú fejedelmi Erdély metamorfózisainak egyik késői változata zajlik le. Hasonló párhuzamban az anyagország nagy drámájával, amely az 1867-es kiegyezéssel kezdődik, s az egész ország hadszíntérré változásával, romjaiból való feltámadásával végződik.
Fel-felvillantja a fejlődés gyors sodrában városiasodó Nagyvárad századeleji életét, ahol a kezdő Ady Endre robban ki és növekszik országa, népe, hazája, sőt kissé Európa viharmadarává. Ekkor kezd Adyra figyelni az ország fiatalsága, de a Tiszáék...
Tovább
Fülszöveg
Szerzőnk Tettenérés c. műve nemcsak sikeres önéletrajzi regény, hanem nemzedéki vallomás is. Mintha csak a klasszikus nagy erdélyi emlékírók hagyományait követné és a Partiumbeli őseinek históriai elkötelezettségeit vállalná, szíve parancsára és humanista szelleme sugallatára.
Eképpen lett ez a könyv is az erdélyiség és az európaiság korunkbeli megszólaltatója. Minden sorában és nyelvi ízében a két világháború közötti viharos és fájdalmas korszak maradandó dokumentuma. A műben a félezer éves múltú fejedelmi Erdély metamorfózisainak egyik késői változata zajlik le. Hasonló párhuzamban az anyagország nagy drámájával, amely az 1867-es kiegyezéssel kezdődik, s az egész ország hadszíntérré változásával, romjaiból való feltámadásával végződik.
Fel-felvillantja a fejlődés gyors sodrában városiasodó Nagyvárad századeleji életét, ahol a kezdő Ady Endre robban ki és növekszik országa, népe, hazája, sőt kissé Európa viharmadarává. Ekkor kezd Adyra figyelni az ország fiatalsága, de a Tiszáék közösügyes, hivatalos Magyarországa is. Ez a Várad volt a szerző pátriája, - Pázmány Péter szülővárosa.
Possonyi emlékírása irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozás: lévén a Vigilia c. folyóirat alapítója, s a felszabadulás utánig szinte egymaga annak nem csekély küzdelmek közt szívós fenntartója, minden kockázatra kész felelősségviselője.
Alakulása idején a Vigilia neves szerkesztőkkel az élén volt harcostársa a magyar szellemi élet frontjának és a jelenkorig ható erővel egyik ösztönzője ma is a katolikus spirituális törekvéseknek, közvetítője katolikus kultúránk jelenségeinek, a filozófia perennisz tanításainak.
Az emlékirat létrejöttében a szerző hozzáértő segítséget talált Vámos Magda, a jeles írónő és szerkesztő személyében, aki kitartó munkával támogatta a mű anyagának összegyűjtésében, a dokumentumok lelkiismeretes előkészítésében.
Hisszük, hogy olvasóközönségünk tanulsággal forgatja majd a szerző művét, amely sokoldalúan világítja meg irodalmi közelmúltunk eddig oly kevés figyelemre méltatott és elhanyagolt területét.
Vissza