Tetté vált szavak

Fülszöveg

A kötet elméleti fejezetei elsőként adnak összegző áttekintést magyarul a pragmatikáról, a nyelvtudománynak e mindössze pár évtizedes múltra visszatekintő ágáról, mely azzal tette színesebbé, izgalmasabbá a nyelvészet kívülállók számára száraz világát, hogy figyelmének középpontjába a nyelv használóját, annak egyéni és társadalmi tényezőktől függő megnyilvánulásait állította.
A Szemantika -pragmatika, szemantikai jelentés - pragmatikai jelentés című fejezet a nyelv másfajta megközelítéséből következő számos elméleti probléma közül az egyik legfontosabbal, a beszélő szándékolt, „láthatatlan" jelentésével foglalkozik, Grice-nak a témával foglalkozó munkáit végigkövetve arra a kérdésre keresi a választ, miképpen lehetséges az, hogy az emberek általában többet vagy mást fejeznek ki, mint amit mondataik jelentenek, s mitől van az, hogy mindezek ellenére a nyelv betölti társadalmi funkcióját, a beszélő és a hallgató az esetek túlnyomó többségében megértik egymást.
A könyv fő témáját... Tovább

Fülszöveg

A kötet elméleti fejezetei elsőként adnak összegző áttekintést magyarul a pragmatikáról, a nyelvtudománynak e mindössze pár évtizedes múltra visszatekintő ágáról, mely azzal tette színesebbé, izgalmasabbá a nyelvészet kívülállók számára száraz világát, hogy figyelmének középpontjába a nyelv használóját, annak egyéni és társadalmi tényezőktől függő megnyilvánulásait állította.
A Szemantika -pragmatika, szemantikai jelentés - pragmatikai jelentés című fejezet a nyelv másfajta megközelítéséből következő számos elméleti probléma közül az egyik legfontosabbal, a beszélő szándékolt, „láthatatlan" jelentésével foglalkozik, Grice-nak a témával foglalkozó munkáit végigkövetve arra a kérdésre keresi a választ, miképpen lehetséges az, hogy az emberek általában többet vagy mást fejeznek ki, mint amit mondataik jelentenek, s mitől van az, hogy mindezek ellenére a nyelv betölti társadalmi funkcióját, a beszélő és a hallgató az esetek túlnyomó többségében megértik egymást.
A könyv fő témáját nyelvi cselekedeteink legkisebb egységei a beszédaktusok képezik. Az elméletüket megalapozó J. L Austin és a tanítvány, J. R. Searle teóriájának koherens rendszerét, összevető elemzését magyarul ugyancsak itt olvashatjuk elsőként. A pragmatikai aspektus alkalmazásának létjogosultságát legmeggyőzőbben a szerző többéves kutatásainak eredményeit bemutató empirikus fejezetek, a kérésről, visszautasításról, a bocsánatkéréstől, valamint a bókra adott válaszról született dolgozatok igazolják.
Nyelvünknek nem csupán a hagyományos nyelvleírás előtt rejtve maradt vonásai, sajátosságai kerülnek a felszínre bennük, de érdekes adalékokkal szolgálnak annak a kérdésnek a megválaszolásához is, milyen egyedi vonásokkal bír a kultúrák közötti kommunikációban, miért értjük félre a más nyelvű, más kultúrájú beszélgető partnereinket, mi lehet az oka annak, hogy egyszer sértően direktnek, udvariatlannak tartjuk megnyilvánulásaikat, máskor pedig túl homályosnak, körülményeskedőnek.
A szerző, Szili Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a magyar mint idegen nyelv oktatás elismert szakembere, több külföldön és itthon megjelent nyelvkönyv írója, akinek fő kutatási területei az igekötők mellett a beszédaktusok, valamint az interkulturális kommunikáció kérdései.
A kiadó abban a meggyőződésben ajánlja a munkát, hogy hasznos és inspiráló ismereteket nyújt a pragmatikáról, erről a magyar nyelvészetben még kevésbé elterjedt nyelvleírási szintről. A gyakorlati vizsgálatok pedig azzal a felismeréssel gazdagítják az olvasót, hogy a nyelv formai gazdagságát talán csak megteremtőinek - és egyben használóinak - a leleménye, a kultúrájukban gyökeredző megnyilvánulási szokásaik színessége, változatossága múlja felül.
Vissza