Tétova vágyakozások (dedikált példány)

Fülszöveg

Budapest egyik új, korszerű lakótelepének, Újpalotának a munkáslakóiról szól a könyv. Illetve ők, a munkások szólnak magukról, s a szerző csak följegyezte és csoportosította hol elégedett, hol zaklatott, tétova, elismerő vagy bíráló szavaikat, kifakadásaikat. Nem a szokványtémához nyúlt a szerző, hogy vajon milyen minőségűek a korszerű lakótelepi házak, kijavították-e az átvételkor észlelt hibákat és így tovább. Minderről ezernyi cikk és nyilatkozat látott már napvilágot. Ő a lakótelep emberi minőségét kutatta, gondjaikat mérlegelte, életmódjukat próbálta a vizsgálódás ellentmondásosságában is bemutatni. Hogyan élnek, miként élhetnek vagy élhetnének a korszerű lakótelep új lakói, miért élnek másképp vagy miért ugyanúgy, mint eddig. Mi legyen a lakótelepi gyerekekkel, fiatalokkal? Az elhagyott öregekkel? Hogyan hat az új környezet az odaköltözött emberekre és hogyan hatnak vagy hathatnának ők a kialakulatlan környezetre?
A szerző figyelmét nem kerüli el, hogy az újpalotaiak nemcsak lakók, hanem valamely munkahely dolgozói is. Oda is elmegy utánuk, ott is megkérdezi véleményüket, gondjaikat, munkahelyi életmódjuk fejlődését vagy szocialista fejlesztésének gátjait is figyelemmel kíséri. Egymásra rímelő, másszor egymásnak feleselő, ellentmondó nézeteket jegyez föl, a megszólalók stílusának érzékeltetésével, alig változtatva az eredeti hangvételen. Amiképp egy zenei szvitben követik egymást a különféle tartalmú s hangulatú tételek, úgy sorjáznak e könyvben az újpalotaiak élet-szvitjének ellentmondó hangszerelésű, ritmusú, dallamú, mondanivalójú tételei. Hangot kap lakó- és munkahelyi életük sok-sok jó és rossz tapasztalata, vonzó vagy elidegenítő jelensége, bírálatuk, lázadó ítéletük az ellen, amit rossznak tartanak életünkben, tétova vágyakozásuk valami után, ami talán jobb lenne, ha úgy lehetne, ahogyan elképzelik.
Őszinte, emberi vallomások irodalmi riportfüzére e könyv, elgondolkodtató dolgokról, emberi sorsokról, életmódváltozásokról - máról a mának. Vissza