Előszó
A szabad állású fák, azok közül is, különösen a tölgyfa még az erdőben élő társainál is nagyobbra nő, hosszabb életű. Minden irányába egyenletesen növekszik, szemet gyönyörködtető lombkoronája...
Tovább
Előszó
A szabad állású fák, azok közül is, különösen a tölgyfa még az erdőben élő társainál is nagyobbra nő, hosszabb életű. Minden irányába egyenletesen növekszik, szemet gyönyörködtető lombkoronája évszázadok lassú növekedésének eredménye.
Amit a természetben a tölgyfa „csinál", azt csinálja Diósjenőn Teszáry Károly erdőmérnök, természetvédelmi szakember. Akik közelebbről ismerik eddig is tudták, hogy ismeretanyaga és elszántsága mindannyiunk számára példamutató. Barátai, ismerősei, tisztelői az utóbbi évtizedben elsősorban várépítő munkásságáról hallottak. Akik már jártak fenn a Drégelyvárnál és látták azt az embert próbáló tevékenységet, ami ott folyik, joggal tekintenek rá elismeréssel.
Teszáry Károly most természetismereti erényeit felcsillantva új oldaláról mutatkozik be számunkra. A nagyközösség által is jól ismert Börzsöny rejtelmeibe vezeti el az olvasót, személyes élményei r alapján. írásai nemcsak szakszerűek, de közérthetőek is. Kellemes stílusa segít bennünket szembesülni azzal a ténnyel, hogy egy természetvédő milyen sokrétű ismeretek birtokában végzi mindennapi tevékenységét.
Teszáry Károly „barangolásai", egy olyan ember teljes körű „útleírásai", aki évtizedeken keresztül dolgozott a Börzsönyben, előbb erdészként, majd természetvédőként küzdött az ott található értékek fennmaradásáért, megismertetéséért. Nagymértékben neki is köszönhető a Börzsöny mai képe, benne a geológiai korok képződményei, a mai kor emberének alkotásai, de mindenek előtt, a legkevésbé felszabdalt erdőség, amely ma már hazánkban ritkaságszámba megy.
Jó szívvel ajánlom a diósjenőieknek, és mindenki másnak Teszáry Károly „barangolóját" és köszönöm neki, hogy valamennyiünkkel megosztotta tudását, élményeit.
Vissza