Testvérünk és atyánk

Fülszöveg

Testvérünk és atyánk
Rövidebb ferences források I.
A „Ferences Források Magyarul" második kötete három írással gazdagítja ferences irodalmunkat.
Az első fejezetben Cortonai Illés testvér levele olvasható, melyet közvetlenül a Szent Ferenc elköltözését követő napon írhatott a testvéreknek: „Október negyedikén, vasárnap, az éjszaka első órájában a mi atyánk és testvérünk, Ferenc Krisztushoz költözött" - fogalmaz a szerző. Mint a rend helyettes elöljárója, elsőként ad hírt az „újszerű csodáról", vagyis a Szent stigmáiról. „Nem sokkal halála előtt - olvassuk a levélben - a mi testvérünk és atyánk keresztre feszítve jelent meg, öt sebet hordozva testén, amelyek valóban Krisztus jegyei."
A második fejezet Szent Ferenc verses zsolozsmáját nyújtja latinul és magyarul, mely az új szent kultuszának előmozdítója volt. A szövegek nagy részének s a lírai tételek dallamának a 13. századi irodalom és zene kimagasló művésze, Iulianus de Spira a szerzője. Az e költői alkotásban található... Tovább

Fülszöveg

Testvérünk és atyánk
Rövidebb ferences források I.
A „Ferences Források Magyarul" második kötete három írással gazdagítja ferences irodalmunkat.
Az első fejezetben Cortonai Illés testvér levele olvasható, melyet közvetlenül a Szent Ferenc elköltözését követő napon írhatott a testvéreknek: „Október negyedikén, vasárnap, az éjszaka első órájában a mi atyánk és testvérünk, Ferenc Krisztushoz költözött" - fogalmaz a szerző. Mint a rend helyettes elöljárója, elsőként ad hírt az „újszerű csodáról", vagyis a Szent stigmáiról. „Nem sokkal halála előtt - olvassuk a levélben - a mi testvérünk és atyánk keresztre feszítve jelent meg, öt sebet hordozva testén, amelyek valóban Krisztus jegyei."
A második fejezet Szent Ferenc verses zsolozsmáját nyújtja latinul és magyarul, mely az új szent kultuszának előmozdítója volt. A szövegek nagy részének s a lírai tételek dallamának a 13. századi irodalom és zene kimagasló művésze, Iulianus de Spira a szerzője. Az e költői alkotásban található számos bibliai idézet, kép és egyéb utalás a rendalapító isteni küldetését és életszentségét hivatott megvilágítani.
A harmadik fejezet egy, a Szentről készült új életrajz, amely Perugiai Névtelen címen ismert. Szerzője valószínűleg az a Perugiai János, aki szentéletű Egyed testvér kísérője és az első testvérek életének tanúja volt. Művében az első társak regulahű életét és közösségük renddé formálódását írja le. Olyan testvéri közösségről ad hírt, mely hűségesen ragaszkodik a Szent Ferenc megélte apostoli életformához, és az evangélium keskeny ösvényét járja. Vissza