Testnevelési játékok

Előszó

A JÁTÉKRÓL ÁLTALÁBAN
Az ember életéhez hozzátartozik a játék. Különösen a gyermek élete elképzelhetetlen játék nélkül. Gazdagon hullámzó érzésvilágát képzeletét viszi bele mindenbe, ami körülötte van, egész lényét betölti ez a számára legkedveltebb mozgásforma. Erre a célra a legkülönfélébb eszközöket igénybe veszi, legyen az egy darab kő, fa, vas, vagy egyéb - felnőtt számára használhatatlan - tárgy. Rendkívüli képzelöerövel az élettelen tárgyaknak életet ad, dus fantáziájával játékká alakítja át, söt arra is képes, hogy az igy kialakított elképzeléseit meg is valósítsa a játék folyamán. Ugyanazon tárgyakkal a legváltozatosabb módon foglalkozik rakosgatja, tologatja, altatja, eteti, beszél hozzájuk. Játék közben lelkes örömmel telik meg, elfelejtkezik környezetéről, nem ritkán még az evésről is. Ez a játék iránti szenvedély már a gyermek születésekor jelentkezik és végig kiséri egész életén át. Természetesen a Játék formáját, tartalmát és célját tekintve igen nagy eltérések vannak a fejlődés különböző időszakaiban. Egy közös vonásuk azonban mindenkor jellemző marad: a játék iránti szeretet, a Játékkedv. Nemcsak a gyermek, de a felnőtt életében is nagy jelentősége van a játéknak. Hatása fi pszichológiai, értelmi, érzelmi és fiziológiai téren - igen nagy. Elősegíti a különböző képességek, készségek, jellembeli tulajdonságok, értelmi képességek stb. kifejlődését, illetve megerősödését. A szocialista pedagógia nagy jelentőséget tulajdonit a játékoknak - ezen belül az ugynevezett testnevelési vagy mozgásos játékoknak. Testnevelési rendszerünkben jelentős helyet biztosítanak a játék számára mind az iskolai testnevelés keretében, mind egyéb szervezett sportfoglalkozásokon. A testnevelési Játékokat és azok jelentőségét a szocialista nevelésben csak ugy lehet helyesen értékelni, ha ismerjük a játék testi és szellemi képességek fejlesztésében jelentkező hatását és oktatásának helyes menetét. Vissza