Előszó
Ez a könyv a Magyar Testnevelési Főiskola első testneveléselméleti tankönyve, pontosabban ennek a tankönyvnek második kötete. Úgy érzem, hogy amikor kézirata ebben a formában sajtó alá kerül, majdani olvasói, elsősorban a TF hallgatói méltán tartanak igényt néhány magyarázó megjegyzésre.
Az első testneveléselméleti tankönyv megjelenése komoly esemény a magyar testnevelés történetében. Bátran állíthatom ezt, mert - bár szívemhez nőtt ez a munka és szívemen viselem további javítását, tökéletesítését is - a Testnevelési Főiskolán folytatott évtizedes munkásság alapján tárgyilagosan le tudom mérni jelentőségét.
Amikor Cseke Dénes, még mint a TF testneveléselméleti tanszékének vezetője, megírását elvállalta, sürgető tartozásnak tekinthette elkészítését. Tartozásnak mindazokkal szemben, akik a hazai testnevelés felvirágzását az évszázadok során előkészítették. Tartozásnak az utóbbi évszázad sok-sok ezer pedagógusával szemben, akik a testnevelést iskoláinkban meghonosították. Tartozásnak a szocialista szovjet testneveléselmélet munkásaival szemben, mert kutatásaik minden eredményét önzetlenül rendelkezésünkre bocsátották. Tartozásnak egykori tanáraival, vele együtt dolgozó tanártársaival és a testnevelés szolgálatára készülő tanítványaival szemben. Mindenekfelett pedig tartozásnak a fiatal nemzedékkel, a milliónyi fiúval és leánnyal szemben, akiknek nevelését társadalmunk az óvodától az egyetemig az oktató-nevelő intézmények széles hálózatára bízza.
A szerzővel együtt közvetítőnek tekinthetjük ezt a művet testnevelésügyünk egész értékes öröksége és az egyre szélesebb körben kibontakozó, egyre magasabb szintre emelkedő elméleti és gyakorlati testnevelési munka között.
Kétségtelen, hogy a tankönyv jelen formájában csonka. Hiányzik az elméleti alapvetést tartalmazó első kötete. Ennek az oka főként két körülményben rejlik. Az egyik az, hogy a szerzőnek még a mű előkészületi szakaszában meg kellett válnia tanszékétől és ezzel a testnevelőtanár-képzés munkájától. A másik - és a fontosabbik - pedig az, hogy ezekre a legutóbbi évekre esett a korszerű testneveléselmélet döntő fordulata Pavlov történeti jelentőségű fiziológiai kutatásai, a pavlovi tanítások eredményeinek a testnevelésre való alkalmazása felé. Mérhetetlen távlatokat nyitott meg a nervizmus elmélete a testneveléselméleti munka előtt! A szerző kötelességének érezte, hogy ebből a munkából maga is kivegye részét, hogy a tankönyv megírásában értékesítse a pavlovi kutatások minden hozzáférhető eredményét. A kézirat, amely idevágó nézeteit tartalmazza, elnyerte a szakmai bírálat jóváhagyását, és kiadásra készen áll. A szerző mégis úgy döntött, hogy kutatómunkájának ezen eredményeivel nem terheli a tankönyv anyagát. Egyelőre a tankönyvtől függetlenül fogja közrebocsátani, hogy előbb a legszélesebb körű bírálat és a gyakorlat tapasztalatai lehessenek meggyőződésének próbakövei. Bizton hiszem, hogy ez a körülmény munkásságának jelentőségét semmiképpen sem csökkentheti. A testnevelés minden művelőjének, elsősorban a Testnevelési Főiskolának és a Testnevelési Tudományos Tanácsnak kötelessége - egyúttal épülő magyar szocialista testnevelésügyünk sürgető követelése - hogy a szerző úttörő kezdeményezésére építve, segítsen a testneveléselmélet teljes rendszerének kialakításában.
Ez azonban mindenképpen tetemes időt igényel. A tankönyv most megjelenő kötetét addig késleltetni nem lehet, ez nem lenne helyes. Nem nélkülözheti ezt a könyvet a testnevelőtanár-képzés, de szükségük van rá a már a gyakorlatban működő testnevelőknek is. Fontos szerep vár erre a tankönyvre, hogy ők, régi és új káderek, hogy mi valamennyien arra hivatottak, eleget tudjunk tenni pártunk irányt szabó követelésének, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben tudjuk biztosítani ifjúságunk testi nevelését.
Lehet, sőt kívánatos is, hogy ezt a kötetet is vita fogadja majd. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Cseke Dénes műve nemcsak a fennállásának 30 éves évfordulójához közeledő Magyar Testnevelési Főiskola munkájának kiemelkedő dokumentuma, hanem komoly nyeresége a magyar szocialista neveléstudomány egyetemének is.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezzel a néhány megjegyzéssel én bocsáthatom útjára a könyvet.
Vissza