Bevezetés | |
A testneveléselmélet tárgya és feladata | 5 |
A testneveléssel összefüggő alapvető fogalmak | |
Nevelés | 8 |
Testi nevelés | 10 |
Testnevelés | 10 |
Testkultúra | 11 |
Testneveléstudomány | 13 |
Testgyakorlatok | 13 |
Testgyakorlás | 13 |
Testedzés | 14 |
Torna | 14 |
Sport | 16 |
A testneveléssel összefüggő egyéb fogalmak | |
Testi (fizikai) képességek | 19 |
Mozgáskészség | 20 |
Mozgásműveltség | 20 |
A testnevelés és a sport fejlődéstörténetének áttekintése | |
A testnevelés eredete és alapvető társadalmi funkciója | 25 |
Őskor (i. e. 700 000-4000) | 27 |
Összefoglalás | 28 |
Ókor (i. e. 4000-i. sz. 476) | 28 |
Az ókori keleti osztálytársadalmak | 28 |
Összefoglalás | 30 |
Görögök | 30 |
A versenyzés és a labdajáték a mükénéi korszakban | 30 |
Testnevelés a városállamokban | 31 |
Az ókori sport kialakulásának eszmei alapjai | 32 |
Összefoglalás | 36 |
Rómaiak | 36 |
A görög versenyek szerepe Rómában | 36 |
Az ifjúság testnevelése | 37 |
A testnevelés szerepe és tartalmi anyaga a katonai táborban | 38 |
A római polgárok szórakoztató testgyakolatai | 39 |
A népszórakozások politikai vonatkozásai | 40 |
Összefoglalás | 41 |
Germánok | 42 |
Ázsiai népek | 42 |
Középkor (V-XVII. sz.) | 43 |
A középkor sportja a harcra felkészítő lovagi torna | 43 |
Az ifjak nevelése az egyház és a lovagrendek feladata | 44 |
A városi polgárok szórakoztató harci gyakorlatai | 44 |
A jobbágyok testgyakorlata a népi sport alapja | 45 |
A humaniták nevelési reformeszméi | 45 |
A korai utópista szocialisták testnevelési elgondolásai | 47 |
Összefoglalás | 48 |
Újkor (1640-1917) | 48 |
A kapitalizmus vívmánya az iskolai testnevelés megalapozása | 49 |
A sport fejlődése az imperializmus időszakában | 54 |
A munkássport kialakulása | 57 |
Összefoglalás | 59 |
Legújabb kor (1917-től) | 59 |
Az imerpialista és fasiszta fejlődési út jellemzői a sportban | 60 |
A munkássport fejlődésének útja | 61 |
A testnevelés és sport a Szovjetunióban | 62 |
A magyar testnevelés és sport rövid története | |
A honfoglalástól a polgári forradalomig (896-1848) | 67 |
Korai feudalizmus (896-XIII. szd. közepéig) | 67 |
Virágzó feudalizmus (XIII. szd. közepétől a XVI. szd. elejéig) | 68 |
A törökök és a Habsburgok elleni függetlenségi harc (1526-1711) | 71 |
Az ország gyarmati sorba süllyedése (1711-1790) | 72 |
Átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba (1790-1848) | 73 |
A sportolás meghonosodása | 73 |
Az iskolai testnevelés indítékai | 74 |
A városi ifjúság iskolán kívüli testnevelése | 75 |
Összefoglalás | 75 |
A polgári forradalom és nemzeti szabadságharctól a polgári demokratikus forradalomig (1848-1918) | |
A sportágak meghonosodása, az egyesületi sport kialakulása | 77 |
Az iskolai testnevelés és sport kibontakozása | 83 |
A millenniumtól a polgári demokratikus forradalomig (1896-1918) | 84 |
A társadalmi javaslattevő szerv - az OTT - megalakítása | 85 |
A munkássport kialakulása | 89 |
A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság (1818-1919) | 89 |
Összefoglalás | 91 |
A Tanácsköztársaságtól a felszabadulásig (1919-1945) | 92 |
Az állami irányítás biztosítása | 92 |
Az iskolán kívüli ifjúság testnevelése (levente) | 93 |
Az iskolai sportkörök állami irányítása | 94 |
A testnevelő tanárképzés reformja | 95 |
Társadalmi sport | 96 |
Az egyetemi és főiskolai sport és testnevelés | 98 |
Munkássport | 98 |
Összefoglalás | 99 |
Testnevelési alapismeretek | |
A testnevelés szerepe a társadalomban | |
A testnevelés történeti és osztályjellege | 103 |
A testnevelés társadalmi rendszere | 105 |
A burzsoá testnevelési rendszer fő jellemzői | 105 |
A szocialista testnevelési rendszer fő jellemzői | 108 |
A szocialista testnevelési rendszer kialakítása és fő területei hazánkban | 111 |
Az MTST megalakulása és funkciója | 112 |
A testkultúra szerepe kultúrforradalmunkban | 113 |
A Kilián Testnevelési Mozgalom feladata és jelentősége | 114 |
Az MTS megalakulása és feladata | 116 |
A szocialista testnevelés célja és feladatai | 117 |
Testnevelési rendszerünk fő területei | 119 |
Az iskoláskor előtti gyermekek testnevelése | 120 |
Az iskolás korúak testnevelése | 120 |
Az egyetemi és főiskolai testnevelés | 122 |
Az iskolán kívüli testnevelés és sport | 123 |
A gyógyító testnevelés | 123 |
A testnevelés tartalma és eszközei | |
A testnevelés fizikai mozgással összefüggő művelődési anyaga | 125 |
A testnevelés alapvető művelődési anyagát és eszközeit képező testgyakorlatok értelmezése, értékelése és rendszerezése | 125 |
A testgyakorlatok értelmezése | 125 |
A testgyakorlatok eredete és fejlődésének útja | 126 |
A testgyakorlatok rendszerezése és a testnevelés mozgásrendszerei | 129 |
A testgyakorlatok rendszerezése | 131 |
A testnevelés mozgásrendszerei | 133 |
Iskolai testnevelésünk mozgásrendszere | 133 |
A testgyakorlatok tartalma | 134 |
A testgyakorlatok formája | 134 |
A testgyakorlatok szerkezete | 135 |
A testgyakorlatok technikája | 139 |
A stílus és a technika összefüggésének problémája a testnevelésben | 140 |
A természeti erők és a higiéniai feltételek szerepe a testnevelésben | 141 |
A testnevelés anyagát képező társadalom- és természettudományi ismeretek | 144 |
A testnevelés a szocialista személyiség formálásának szolgálatában | 145 |
A testnevelés szerepe a testi nevelési feladatok megoldásában | |
A testnevelés szerepe a szervezet megerősítésében és megedzésében, a sokoldalú fizikai fejlesztésben | 146 |
A testnevelés szerepe a testi képességek és mozgáskészségek fejlesztésében | 149 |
Az erő fejlesztése | 150 |
A gyorsaság fejlesztése | 152 |
Az ügyesség fejlesztése | 152 |
Az állóképesség fejlesztése | 155 |
A testnevelés szerepe az értelmi nevelési feladatok megoldásában | 156 |
A testnevelés szerepe az erkölcsi nevelési feladatok megoldásában | 160 |
A testnevelés szerepe az esztétikai nevelési feladatok megoldásában | 172 |
A testnevelés szerepe a politechnikai képzés körébe eső feladatok megoldásában | 173 |
A testnevelő tanár egyéniségének szerepe a nevelőmunka eredményessége szempontjából | 173 |
A tanulók életkori sajátosságai, mint a nevelőmunka tartalmát és módszereit befolyásoló tényezők | 175 |
A nevelőmunka tervezése és a testnevelés | 175 |
A testnevelés mint tudomány | 177 |
A testneveléstudomány helye a tudományok rendszerében | 179 |
A marxizmus-leninizmus a szocialista testneveléstudomány világnézeti alapja | 181 |
A testneveléstudomány kapcsolata az érintkező (határ) tudományokkal | 183 |
A testneveléstudomány kutatási módszerei | 193 |
A testnevelés oktatásának módszertana | |
A didaktika és a testnevelés oktatásmódszertanának kapcsolata | 203 |
Az oktatás célja a testnevelésben | 204 |
A testnevelés oktatásának alapfogalmai | 205 |
A testnevelés oktatásának tartalma | 206 |
Tanterv | 206 |
Az iskolai testnevelés mint tantárgy | 206 |
Az érvényben levő általános iskolai tanterv főbb elvi kérdései | 207 |
A Tanterv felépítettségének főbb vonásai | 209 |
Tantervi utasítás | 209 |
Tanmenet | 212 |
Anyagkiválasztás | 213 |
Anyagfelosztás (anyagfelbontás) | 214 |
Anyagelrendezés | 214 |
Testnevelési kézikönyv | 223 |
A testnevelés oktatási folyamata | |
A testnevelés oktatási folyamatának főbb lélektani és fiziológiai vonatkozásai | 230 |
A jártasság és készségek kialakításának folyamata a testnevelésben | 235 |
A didaktikai alapelvek érvényesítése a testnevelés oktatási folyamatában | 238 |
Az oktatás szocialista nevelő jellege | 238 |
A tanulók sokoldalú fejlesztése | 239 |
A tudományosság | 239 |
A tanulók tudatos aktivitása | 239 |
A szemléletesség | 242 |
Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata | 243 |
Az oktatás rendszeressége | 243 |
Az ismeretek szilárdsága (tartós elsajátítás) | 245 |
A hozzáférhetőség (az oktatás érthetősége) | 245 |
A közösségi elv és a tanulókkal való egyéni bánásmód | 247 |
A testnevelés szervezeti formái | |
A testnevelési óra | 250 |
A testnevelési óra felépítése meghatározó tényezők, az óratípusok problémája | 250 |
Az óravázlat | 259 |
Részletes óravázlat | 262 |
A tanítási óra korszerűsítésének néhány problémája a testnevelésben | 264 |
Foglalkoztatási formák a testnevelés oktatási folyamatában | 267 |
Az oktatás módszerei | |
Ismeretközlés | 272 |
Szóban közlés | 273 |
Bemutatás | 274 |
A szóban közlés éa a bemutatás kapcsolata | 275 |
A megértés ellenőrzése | 276 |
Gyakoroltatás | 277 |
A gyakorlás vezetésének technikája | 277 |
A tanulók fejlődési sajétosságaihoz alkalmazkodó oktatás | 280 |
Az oktatás menete a mozgások természetes szerint | 283 |
Hibajavítás | 285 |
Ellenőrzés, értékelés | 287 |
Elővigyázatossági és egészségügyi rendszabályok | 293 |
Megedzés | 298 |
Egészségügyi problémákkal és szervi elváltozásokkal összefüggő sajátos testnevelési foglalkozások | 300 |
Önkéntes jellegű szervezeti formák | 302 |
Úttörő testnevelés és sporttevékenység | 302 |
Sportiskolák | 307 |
Edzés, versenyzés | 308 |
Az edzésadagolás problémája | 311 |
Versenyzés | 312 |
Alkalmi (vegyes, epizódikus) szervezeti formák | 314 |
Testnevelési ünnepélyek, bemutatók | 314 |
Évközi testnevelési ünnepély | 314 |
Kultúrmegmozdulás keretébe iktatott bemutató | 315 |
Év végi testnevelési ünnepély | 315 |
Testnevelési kirándulások | 317 |
Testnevelési foglalkozások a szünetekben | 322 |
Óra alatti egyperces torna | 323 |
Az általános iskolák egy részének sajátos körülményeit figyelembe vevő eljárások | |
Testnevelés a tornateremmel nem rendelkező iskoláknál | 324 |
A testnevelés megszervezése és vezetése a kislétszámú és részben osztott iskolákban | 325 |
A testnevelés megszervezése vegyes (koedukált) osztályokban | 326 |
Az iskolai testnevelés dologi feltételei | 328 |
Tornaterem | 328 |
Udvar | 329 |
Játszótér | 330 |
Függelék | |
Testneveléstörténeti időrendi táblázat | 331 |
Irodalom | 335 |