Előszó
Részlet a könyvből:
„A Központi Bizottság 1969-ben megjelent tudománypolitikai irányelvei segítették a testnevelés- és sporttudományok fejlődését. Előrehaladás van az iskolai testneveléssel és versenysporttal kapcsolatos munka elméleti megalapozásában, a társtudományok eredményeinek felhasználásában. Az új testnevelési tantervek elkészítésében, a sportolói utánpótlás programjának kidolgozásában, helyenként pedig az élsportolók felkészítésében is érvényesülnek a tudományosan megalapozott módszerek.
Az iskolai sport és tömegsport fejlesztésére azonban nem alakult ki megfelelő együttműködés a hazai kutatóintézetekkel, az egyetemi és a főiskolai kutatóhelyekkel. Több sportágban az élsportolók és az utánpótlás korúak felkészítésében, főleg a fogadókészség hiánya miatt, nem érvényesülnek a korszerű edzésmódszerek.
A válogatott keretek felkészítését segítő sportorvosi tevékenység javult, az országos sportorvosi gyakorlat, valamint az orvosi munkát szolgáló kutatás színvonala azonban nem kielégítő. A negyedszázaddal ezelőtt kialakult országos sportorvosi szervezet tevékenysége nem megfelelően fejlődött. A sportolók teljesítményeinek fokozásában fontos szerepet játszó versenyző-edző-sportorvos együttműködés nem érvényesül kellően.
„A tudomány adta lehetőségeket az eddigieknél jobban fel kell használni a testkultúra színvonalának emeléséhez, az egészséges életvitel kialakításához, a sportolók teljesítményének növeléséhez, valamint az edzők, vezetők képzéséhez és továbbképzéséhez. A tudományos kutatás rendelkezésére álló személyi és anyagi feltételeket jobban össze kell hangolni. Tovább kell erősíteni az utánpótlás korúak, valamint az élsportolók teljesítmény fokozásának tudományos megalapozását
A tudományos ismeretek, a korszerű hazai és nemzetközi módszerek kapjanak széles szakmai nyilvánosságot. Biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények és a korszerű módszerek érvényesüljenek az irányító tevékenységben, a kutatók, az orvosok, valamint az edzők és a versenyzők munkájában.
A testnevelési és sporttudományok művelői erősítsék szakmai együttműködésüket a hazai és a nemzetközi tudományos intézményekkel, testületekkel. A nemzetközi tudományos kapcsolatokban első helyre kell tenni a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való hosszú távra szóló és meghatározott témákra épülő együttműködést
A sportorvosok alapvető feladata legyen elősegíteni az ifjúság és a sportolók egészséges teljesítőképességének fokozását. Ennek során nagy gondot kell fordítani a versenyzők kiválasztására, az egészségügyi állapot rendszeres ellenőrzésére, az optimális felkészítésre és formaidőzítésre, a teljesítményt növelő módszerek alkalmazására. Mindehhez szükséges a rendszeres sportorvosi képzés és továbbképzés, a tudományos kutatási bázis fejlesztése, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítése."
Vissza