Testnevelés 1-4.

Előszó

Több éves adósságot kívánunk törleszteni azzal, hogy kézikönyvet állítottunk össze az általános iskolák alsó tagozatában tanító pedagógusok számára. Feltételezzük, hogy már sokan várták olyan segédlet megjelenését, amely a gyakorlati munka szempontjából részletezi az új tantervek mozgásanyagát, javasol bevált, hatékony tanítási módszereket.
A kézikönyv célja, hogy közvetlen segítséget adjon - a tanterv jobb megértésével, a tanmenetkészítés módozatainak bemutatásával, s nem utolsó sorban különböző módszerek ajánlásával - a testnevelési órák megtartásához. Ennek elérése természetesen több száz gyakorlat, játék ismertetése nélkül elképzelhetetlen. Célkitűzésünkből fakad, hogy a kézikönyv is hangsúlyozza azokat az elveket, amelyek az 1978-tól bevezetett tantervek középpontjában állnak: személyiségfejlesztés, nevelésközpontúság, az erőnlét és az edzettség fokozása, játék- és sportműveltség kialakítása, képességfejlesztés stb.
A kézikönyv szerkezete a tanterv felépítését követi, fejezetcímei lényegében megegyeznek a legnagyobb tantervi anyagrészek címeivel. Ezt a formát több szempont is indokolta:
- jobb kapcsolatot lehetett teremteni a tantervvel;
- összességében és részeiben is ki lehetett bontani, konkrét mozgásanyaggal jobban alá lehetett támasztani a régi tantervektől való eltéréseket, azok koncepcionálisan új értelmezését;
- érvényre juthatott a tantervi választhatóság elve, a tananyag-kiválasztás és -elrendezés újszerű gyakorlata;
- biztosítható volt a különböző feltételekkel (sajnos sokhelyütt rossz tárgyi- és létesítmény-feltételekkel) működő iskolák eltérő lehetőségeinek figyelembevétele.
A kézikönyv az általános fejezetben és az egyes témakörökön belül is foglalkozik módszertani kérdésekkel. Ennek szétválasztására azért volt szükség, mert a legfontosabb általános módszertani elvek nem sorolhatók a "tanári szabadság" körébe. Az oktatási, képzési formák többsége azonban a pedagógus választásától függ: van, aki az egyik, van aki a másik módszert tartja eredményesebbnek. Ebből az is következik, hogy az anyagrészeknél gyakran beszélünk "ajánlott foglalkoztatási formáról" vagy "variációk alkalmazásáról" stb.
A mozgásanyag, a gyakorlatok és a játékok összeállítása, illetve felsorolása során arra törekedtünk, hogy azok példajellegűek legyenek. Ez nemcsak az említett módszertani szabadságból fakad, hanem ez a tanterv szelleme is. Ennek megfelelően az volt a törekvésünk, hogy minél több, minél változatosabb anyagot adjunk közre. A gyakorlat és játék mellett mozgásformaként értelmezhető a feladathelyzet, pontosabban annak megoldása is. Mivel a tanterv - az utasításra történő mozgásvégrehajtással szemben - a feladathelyzetben történő tanulást helyezi előtérbe, ennek az anyagfelsorolásban is nagy szerepet szántunk.
Nem tér ki a kézikönyv a tantervi útmutatóban részletesen kifejtett témakörökre (pl. követelmények, értékelés, osztályozás). Irányító tanmenetek formájában azonban segíteni kívánjuk a tanítói tervezőmunkát.
A kézikönyv megírásában tizenhárom szakember vett részt. Ez bizonyára érezhető eltérő stílusában, nyelvezetében. Abban azonban valamennyien megegyeznek, hogy területük kiváló szakemberei, és munkájukkal - Önökön keresztül - eredményesebbé szeretnénk tenni a több mint félmillió alsó tagozatos gyermek testnevelését. Vissza