Tervezőmunka

Előszó

Hazánkban a 80-as években fokozódó mértékben jelentkezik az a társadalmi igény, hogy az általános iskola mind több gyerekről gondoskodjék a tanórán kívüli időszakban is. Jelzi ezt többek között a napközis csoportok rohamosan emelkedő száma, s az általános iskolában dolgozó pedagógusok között a napközis beosztásúak növekvő aránya. Egyre több tanító, szaktanár vállal részt e munkából iskolaotthonos nevelőként, klubrendszerben tanulásirányítóként, klubvezetőként vagy mint a csoportközi szabadidő irányítója. A nap nagyobbik részére kiterjedő iskolai foglalkoztatásra szóhasználatunkban új kifejezés is meghonosodott: egész napos foglalkoztatásnak nevezzük. Az egész napos foglalkoztatás lényege, hogy az iskolai tanórákat egész napos iskolai tevékenységgé egészíti ki. Ennek során egyenrangúnak tekintett feladat a gyerekek egyre önállóbbá nevelése az egészséges életmód gyakorlásában, a közösségi élet szervezésében, az önkormányzásban, a tanulásban, ismeretszerzésben, önművelésben, valamint a szabadidő kulturált töltésében.
Legelterjedtebb szervezeti formái az iskolaotthon, a napköziotthon és a klubnapközi. Az 1983/84-es tanév során az általános iskolai tanulók több mint 42%-a részesült egész napos foglalkoztatásban. A gyerekek ilyen nagy hányadának egész napos iskolai foglalkoztatása az egyes pedagógustól és a nevelőtestület egészétől a teendők újragondolását, a korábbiaknál több dologra kiterjedő tervező és szervezőmunkát kíván. Ezt a folyamatot több - tartalmilag összehangolt, egymáshoz közeli időpontban megjelenő - kiadvánnyal segítjük, amelyek az egész napos szervezeti keretekben folyó munkához adnak módszertani ajánlásokat, útmutatást. Vissza