Tervezet Magyarország nemzetközi magánjogi törvényéhez

Előszó

Részlet:
"Bevezető megjegyzések
Az adott viszonyok között megértek a feltételek a magyar nemzetközi magánjog kodifikálásához.
A nemzetközi kereskedelmi és személyforgalom minden korábbi időszakhoz képest jelentősebbé vált. Ez a változás mind mennyiségileg, mind minőségileg nagyon számottevő.
Ennek hatására egy sor szocialista országban megalkották a nemzetközi magánjogi törvényeket ott, ahol ilyenek nem voltak, vagy csak részszabályozás volt (Szovjetunió), illetve újakat alkottak, ahol a korábbi törvények már nem feleltek meg a korszerű követelményeknek (pl. Csehszlovákia, Lengyelország). Egyidejűleg nagyszabású nemzetközi kodifikáció is megindult, egyebek között Magyarország részvételével. Részt veszünk a nemzetközi vételre vonatkozó diplomáciai értekezleteken, a Magánjog Egységesítése Nemzetközi Intézete (UNIDROIT) különböző szerződés tervezeteinek kidolgozásában (a vételi szerződés érvényessége, közúti fuvarozás, turisztikai szolgáltatások stb.); becikkelyeztük a váltó- és csekkjogi egyezményeket. A hazai jogalkotás körében rész-szabályozásra került sor a Csjté-ben, a Pp-ben, a külkereskedelmi képviseleti szerződésekről szóló rendelkezésekben. Magyarországra kötelező nemzetközi jogi szabályokat tartalmaznak az ÁSZF, különböző kereskedelmi és konzuli egyezményeink, továbbá a jogsegélyegyezmények. A magyar nemzetközi magánjog alakulása szempontjából jelentősek azok az egyezmények is, amelyek KGST relációban közös intézményeket hoztak létre (A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, INTRANSMAS stb.). A magyar nemzetközi magánjog ilyként mozaikszerűen kiépülő egyes tételei, intézményei és elvei alapján a már hosszabb idő óta esedékes kodifikációt - a régi kuriai gyakorlat megfelelő meghaladásával - eddig, több-kevesebb nehézséggel, a bírói gyakorlat pótolta. Már a Ptk kodifikálásánál felmerült azonban, hogy a nemzetközi magánjogot a Ptk-tól külön ugyan, de időszerű törvényben szabályozni." Vissza