Területfejlesztés Magyarországon a rendszerváltás után (dedikált példány)

Szerző

Dr. Kőszegfalvi György

Szerkesztő

Hervai András

Lektor

Dr. Tóth József

Budapest-Pécs

'Dr. Kőszegfalvi György: Területfejlesztés Magyarországon a rendszerváltás után (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Imedias Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	189 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-88030-6-1
Megjegyzés:	Dr. Kőszegfalvi György szerző által dedikált példány. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A rendszerváltással, annak nyomán és következményeként alapvetően megváltoztak a társadalmi-gazdasági fejlődés feltételei. Új helyzet alakult ki. Lényegesen változtak a társadalmi viszonyok. A rendszerváltás óta eltelt tizennyolc év alatt fokozatosan, következményeiben mélyrehatóan átalakult a társadalom szerkezete. Ez a legszembetűnőbben az államszocializmus évtizedei alatt kialakult foglalkoztatottsági viszonyok változásában, átalakulásában nyilvánult meg. Aligha állítható, hogy ez a folyamat mára befejeződött. A korábbi, központi irányításra épült tervgazdaság rendszerét a szabad versenyre épülő piacgazdaság váltotta fel. Alapjaiban átalakultak a tulajdonviszonyok a gazdaság minden szektorában. A korábbi állami tulajdon leépült, felszámolódott, a szövetkezeti tulajdon részaránya is igen jelentősen csökkent. Nagymértékben a magántulajdon szerepe lett a meghatározó a tulajdonviszonyokban, szélesebb, átfogó értelemben a gazdasági tevékenység, a gazdasági struktúra egészében ...
A rendszerváltás eredményeként létrejöttek a többpárti parlamenti demokrácia intézményei Ismét helyreállt a diktatúra évtizedeiben megszűnt önkormányzatiság. Ez meghatározó tényező többek között a települések életében, fejlődésében, szélesebb, átfogó értelemben a területfejlesztésben. Hazánk hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként tagja lett az Európai Uniónak, mely országunkkal együtt írásunk időpontjában huszonhét államot foglal magába. Mindezek a mélyreható változások, fokozatosan kibontakozó átalakulások alapvetően új kihívásokat, feladatokat jelentettek, jelentenek a területfejlesztéssel, annak eszköz- és intézményrendszerével szemben. A területiség szerepe és jelentősége felértékelődött a társadalmi-gazdasági fejlődésben, alapjaiban meghatározta annak feltételeit írásunkban részletesen bemutatjuk, hogyan alakultak a területi fejlődés folyamatai hazánkban a rendszerváltás után, hogyan igyekezett alkalmazkodni a területpolitika, területfejlesztés az új kihívásokhoz, a társadalmi-gazdasági fejlődés új feltételeihez, követelményeihez. Bemutatjuk az új területpolitikai magatartásnak, területfejlesztési céloknak megfelelő eszköz- és intézményrendszert. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 6
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés területi folyamatai a rendszerváltás után 10
2.1. Népesedési helyzet, a foglalkoztatottsági struktúra változása 15
2.2. A gazdaság helyzete, átalakulása a rendszerváltás után 18
2.2.1. Ipar 18
2.2.2. Agrárgazdaság 22
2.3. Vonalas infrastruktúra 25
2.3.1. Közlekedési infrastruktúra 25
2.4. Hírközlés 32
2.5. Vízgazdálkodás 32
2.6. Energiaellátás 34
2.7. Településrendszer 39
2. 8. Életkörülmények, társadalmi differenciálódás 46
2.9. Környezeti állapot, környezetvédelem 48
3. Területpolitika, területfejlesztés a rendszerváltás után 52
3.1. Területfejlesztés a múlt század kilencvenes évtizedében 53
3.2. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 58
3.3. Az első Országos Területfejlesztési Koncepció 70
3.4. A területi tervezés rendszere 86
3.5. Az Országos Területrendezési Terv 96
3.5.1. Térségi Szerkezeti Terv 100
3.5.2. Országos Területrendezési Szabályzat 101
3.5.2.1. Az országos ökológiai hálózat övezetei 101
3.5.2.2. Környezetvédelmi és tájvédelmi övezetek 103
3.5.2.3. Funkcionális övezetek 104
3.5.2.4. Egyéb övezetek 104
3.6. A szerző szubjektív megjegyzései a rendszerváltás után, a kilencvenes években elfogadott területfejlesztési 4. Területpolitika, területfejlesztés az ezredforduló után 115
4.1. A második Országos Területfejlesztési Koncepció 115
4.2. A budapesti versenyképes térség megteremtése 140
4.3. A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 144
4.4. Elmaradott térségek, a külső és belső periferiák felzárkóztatása 147
4.5. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek kiemelt támogatása 149
4.6. A határ menti területek fejlesztése és a határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése 153
4.7. A rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai 156
4.7.1. Urbanizált kistérségek 157
4.7.2. Urbanizált területekkel rendelkező vidékies kistérségek 157
4.7.3. Jellemzően vidékies kistérségek 158
4.7.3.1. A helyi értékek és erőforrások fenntartható hasznosítása a természeti és kulturális táji értékekben gazdag területeken 158
4.7.3.2. A tanyás térségek revitalizálása 159
4.7.3.3.A Duna-Tisza közi Homokhátság teljes területe 159
4.7.3.4. Értékmegőrzés, funkcióváltás és esélyegyenlőség az aprófalvas térségekben 159
4.7.3.5. A nemzeti kisebbségek értékeinek megjelenítése az általuk lakott vidékies térségek fejlesztésében 160
4.7.3.6. Magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek 160
4.8. Területi prioritások a szakpolitikák számára 161
4.9. Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztése 165
4.10. A régiók fejlesztési iránya 176
4.11. Az OTK záró fejezete 180
Epilógus 181
Ábrajegyzék 185
Irodalomjegyzék 186
Könyvek, időszakos kiadványokban megjelent cikkek, írások 186
Törvények, határozatok, tanulmányok 189