Területfejlesztés

Tartalom

Előszó 7
1. A társadalom és a gazdaság területi szerkezete rendszerszemléletű közelítésben 9
1.1. A területi gazdasági rendszer fogalma 10
1.2. A területi rendszer elemei és működési sémája 11
1.3. Nagyságrendi rendszerfokozatok 15
1.4. A területi rendszerek átalakulása 22
1.4.1. Minőségi változások 23
1.4.2. Mennyiségi átalakulás 25
2. A területi (gazdasági-társadalmi) fejlődés törvényszerűségei 28
2.1. A gazdaság térben egyenlőtlen fejlődése 29
2.1.1. A térségi koncentrálódás 29
2.1.2. A területi decentralizáció 32
2.1.3. Együttes hatások 3 3
2.2. A szerkezeti tényezők területi összhangja (egyensúlyi törvény) 35
2.2.1. Az egyensúlyi törvény lényege 35
2.2.2. Jellemző területi egyensúlyi szférák 37
2.3. A törvényszerűségek érvényesülésének térbeni szintjei 39
2.3.1. A nemzetgazdasági (állami) szint 39
2.3.2. A nemzetközi szint 41
A társadalmi-gazdasági fejlődés történelmi folyamatainak hatása a területi szerkezetre 44
3.1. A kora ókori civilizációk 45
3.2. Az ókori civilizációk 52
3.3. Az újkori (modem) urbanizáció 59
3.4. Az urbanizáció mint társadalmi-gazdasági folyamat 64
3.5. A modern (újkori) urbanizáció egy lehetséges modellje 67
4. A területfejlesztési politika fogalma, céljai 70
4.1. Néhány szemléleti, módszertani kérdés 70
4.2. Az Európai Gazdasági Közösség (Európai Unió) területfejlesztési politikája 73
4.2.1. Az EGK mint viszonylag zárt gazdasági rendszer 74
4.2.2. Az Európai Unió mint nyílt gazdasági rendszer 77
4.3. Állami szintű regionális politikák főbb általánosítható vonásai (a célok oldaláról) 79
4.3.1. A területfejlesztési célok és a gazdasági növekedés (fejlettség) kapcsolata 80
4.3.2. A területfejlesztés egymásnak ellentmondó céljai 84
4.3.3. Sajátos tényezők hatása a területfejlesztési célokra 85
4.4. A területfejlesztés néhány jellemző stratégiai iránya 87
5. A területi irányítás modell- és feladattípusai 89
5.1. A területi irányítás társadalmi-gazdasági háttere 89
5.2. A területi irányítás modelltípusai 92
5.2.1. A centralizált („tervgazdasági") mechanizmus 91
5.2.2. A decentralizált („piaci") irányítás 94
5.2.3. A vegyes mechanizmus 99
5.3. A területi irányítás konkrét feladattípusai 101
5.3.1. Az anyagi termelés és szolgáltatás területi elhelyezésének befolyásolása 101
5.3.2. A népesség területi elhelyezésének szabályozása 103
5.3.3. A hálózati infrastruktúra területi elhelyezésének ellenőrzése 104
5.3.4. A nem anyagi szolgáltatások intézményeinek (a lakossági infrastruktúrának) területi elhelyezése 105
6. A területfejlesztés stratégiai alternatívái 107
6.1. A hagyományos regionális politikák elméleti alapjai 108
6.2. A hagyományos regionális politikák ellentmondásai 109
6.3. A regionális potenciál 112
6.4. A különféle fejlesztési stratégiák hatása a regionális potenciálok aktivizálására 116
6.5. Innovációorientált regionális politika 118
6.5.1. A vállalkozói környezet élénkítése 121
6.5.2. A humántőke revitalizálása és aktivizálása 127
6.5.3. Az endogén források feltárása és revitalizálása 129
6.5.4. Az innovációorientált regionális politika elemei a hazai területfejlesztésben 131
7. A területi irányítás szintjei 135
7.1. Az irányítás térbeli kategóriáinak történeti fejlődése 135
7.2. A területi közigazgatás-szervezés alapmodelljei 137
7.3. Az önkormányzati rendszerek alapszintje 143
7.4. A területi közigazgatási egységek struktúrája és működésük alapkérdései 146
8. Érdekképviselet és normativitás a területfejlesztési politikában 155
8.1. Az érdekviszonyok regionális politikai alapösszefüggései 155
8.2. A regionális érdekviszonyok tartalma 157
8.2.1. A régión belüli érdekek 158
8.2.2. A régiók közötti érdekviszonyok 158
8.2.3. A regionális és az „ágazati" érdekek 159
8.2.4. A társadalmi rétegződés regionális dimenziói 159
8.3. A regionális politikai érdekviszonyok intézményrendszere és normatív szabályozása 161
8.3.1. A költségvetési kapcsolatok 161
8.3.2. A regionális politika külön forrásai, eszközei 162
8.4. Az érdekeltségi viszonyok felhasználása a területi politikában 164
9. A területfejlesztés problémakörének történelmi áttekintése 168
9.1. Az államok történetileg változó viszonya a területiséghez 168
9.2. A területfejlesztés tudományos megalapozása, iskolái 170
9.3. Területfejlesztés a két világháború között 174
9.4. A területfejlesztési tevékenység változásai 1945 után 178
9.5. Az Európai Gazdasági Közösség regionális politikája 182
9.6. Összegezés 186
10. A település (hálózat) -fejlesztés, mint a területfejlesztés speciális esete 187
10.1. Településfejlesztés a tervgazdaságokban 187
10.2. Településfejlesztés piacgazdasági viszonyok között 196
10.3. A településközi kapcsolatok eltérő típusai 197
11. A területfejlesztés és a területrendezés összefüggései 200
11.1. A területrendezési tevékenység tartalma 203
11.1.1. Az ésszerű területgazdálkodás megalapozása 203
11.1.2. A területfelhasználás koordinálása 204
11.1.3. A települési környezet védelme 207
11.1.4. A települési örökség védelme 210
11.2. A területrendezés eszközei 210
11.3. Hatósági feladatok a területrendezésben 212
12. A területi politika koncepcionális eszközei 214
12.1. A területfejlesztési koncepciók 214
12.2. A térségi fejlesztési programok 216
12.3. A regionális és a településszintű területrendezési tervek 218
12.3.1. Regionális tervek 218
12.3.2. A településrendezési tervek 222
12.4. A tervezés adatbázisa, térképi alapjai 228
12.5. A tervezés és a kutatás kapcsolata 230
13. A területi politika anyagi és adminisztratív eszközei 231
13.1. A területfejlesztés eszközrendszerének kidolgozását megalapozó általános elvek 231
13.2. A területi eszközrendszer fajtái 234
13.2.1. Az eszközrendszer osztályozása az érintett térségek szerint 234
13.2.2. A formális és az informális eszközök 235
13.2.3. Az információs eszközök 235
13.2.4. A jogi, hatósági eszközök 235
13.2.5. A gazdasági, anyagi eszközök 236
13.3. A területfejlesztés közvetlen kormányzati (anyagi) eszközei 236
13.3.1. Az egyedi nagyberuházások 236
13.3.2. Az infrastruktúra fejlesztése 237
13.3.3. Egyéb közvetlen állami területfejlesztő beavatkozások 238
13.4. A közvetett támogatás eszközei 238
13.4.1. A kormányzati eszközök 238
13.4.1.1. A beruházási támogatások 239
13.4.1.2. A természetbeni juttatások 241
13.4.1.3. A telephelyi költségek szabályozása 242
13.4.1.4. A meglevő munkahelyek fennmaradásának segítése 243
13.4.2. Az önkormányzatok nyújtotta gazdasági támogatások 244
13.5. A támogatásra szoruló térségek kiválasztása 245
13.6. A területfejlesztés és -rendezés sajátos intézményei 247
13.6.1. Az elöközművesítés 247
13.6.2. Az „ipari park" 249
14. A területi és a környezetvédelmi politika kapcsolata 252
14.1. A részpolitikákról általában 252
14.2. A környezetvédelmi politika napjainkban 255
14.3. A részpolitikák kapcsolódási modellje 257
14.3.1. A gazdaság fejlesztése 257
14.3.2. A területfejlesztés 257
14.3.3. A környezetvédelem 260
14.4. A jövő stratégiája: a fenntartható fejlődés 262
14.4.1. A népesség, a humán erőforrások 265
14.4.2. A gazdaság 266
14.4.3. Az urbanizáció 266
14.4.4. Az irányítási rendszer 267
Felhasznált és ajánlott irodalom 268

Témakörök