Térségfejlesztés

Előszó

A KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZEREPE A SZÉKELYFÖLD REGIONÁLIS FEJLESZTÉSÉBEN
Kolumbán Gábor
A Csornád-Bálványos Régió a Székelyföld talán egyik leggazdagabb turisztikai adottságokkal rendelkező vidéke. Az itt fellelhető vonzó táj, a Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp, valamint az évszázados fürdőkultúra és a turizmus hagyományai nagy fejlesztési lehetőséget sejtetnek.
Több évtizedes központosított fejlesztés, mely a magánkézben lévő villák államosítását és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozását követte letérítette a térséget a szerves fejlődés pályájáról. A táj- és kultúra-idegen modernizáció a legfontosabb értékek fenntarthatóságát veszélyeztette és elkezdődött a térség hanyatlása. Hagyományos mesterségek és iparágak tűntek el, a gazdaság sokszínűsége megszűnt.
Sajnos a rendszerváltás utáni makrogazdasági feltételek sem kedveztek az önerős fejlődésnek. Ezért is az itt zajló folyamatok állandó kihívást jelentenek a térség fejlesztéséért felelősséget érzők számára.
Egy adott kistérség fejlesztési lehetőségeit a saját belső erőforrásai és a környezete egyaránt meghatározzák. A Csomád-Bálványos Régió egyik jellemző sajátossága, hogy a Székelyföld két kapuját, a Sepsi és a Kézdi székeket kapcsolja a Székelyföld központi részéhez, a Csík székhez. Ez a sajátossága emeli meghatározóvá a Székelyföld régióban való ágyazottságát és ezáltal fejlődési esélyei is elválaszthatatlanok a Székelyföld fejlődésétől.
A Székelyföldet mint régiót meghatározó érvelések legtöbbje az etnikai elvet tekinti alapvetőnek. Ennek a megközelítésnek megfelelően a Székelyföld az a térség, vagy pontosabban azon közigazgatási egységek alkotta terület mely az egykori székely székek adminisztrálásában lévő területen létezik és ahol a magyar etnikum regionális többséget alkot. A meghatározás magán hordozza az egykori Magyar Autonóm tartomány emlékét és a régió lényegét annak magyarságában véli megtalálni.
Ahhoz, hogy a Székelyföldben rejlő önerős fejlődési lehetőségeket egy koherens fejlesztési koncepció és stratégia megfogalmazásával érvényesíteni lehessen szükséges a régió nem etnikai elven alapuló meghatározása.
A Székelyföld mint közigazgatási régió egy premodern képződmény. Amint erre Imreh István és Egyed Ákos történészek munkáikban részletekbe menően kitértek, a Székelyföldön zajlóó élet rendje szorosan összefügg az itt élő faluközösségek sajátos gyepüvédő szerepével. Vissza