1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természetvédelmi ismeretek a madár- és denevérgyűrűzési, valamint a solymászvizsgához

Szerző
Budapest
Kiadó: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 273 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-00-2709-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Köszöntjük a Tisztelt Olvasót!
Keletkezését tekintve nem szokványos könyvet tart most a kezében, hanem egy olyan kötetet, amelyet a szükségszerűség, a természet védelmének szükségszerűsége hívott... Tovább

Előszó

Köszöntjük a Tisztelt Olvasót!
Keletkezését tekintve nem szokványos könyvet tart most a kezében, hanem egy olyan kötetet, amelyet a szükségszerűség, a természet védelmének szükségszerűsége hívott életre. Nevezhetjük segédkönyvnek, a solymászathoz, a tudományos célú madár és denevérgyűrűzéshez hasznos napi ismereteket nyújtó természetvédelmi tankönyvnek, de olyan szöveggyűjteménynek is, amely nélkül az ezredforduló Magyarországán a fent nevezett tevékenységeket nem lehet sem szakszerűen, sem jogszerűen végezni. Ilyen formán e kötet valójában egy szűk rétegnek szól, hiszen a solymászmesterséget, a tudományos célú madárgyűrűzést és a denevérek hasonló célú jelölését jelenleg mindösszesen alig ötszáz elhivatott személy műveli hazánkban.
A solymászok a letűnt századok szellemi örökségének egy kicsiny darabkáját, annak a szó valódi értelmében nemes értékeit próbálják egyre gyorsuló tempójú, természettől egyre inkább elszakadó világunkban életben tartani. A kulturális hagyományok ápolása nemcsak a külsőségekben, az ősi eszközök, fortélyok éltetésében, a mesterségbeli tudás megőrzésében és átadásában, a múltbeli életformák felidézésében nyilvánul meg. Úgy gondolják, fontos az ember és a ragadozó madár ősi kapcsolatának fennmaradása, az azonos tőről fakadó ösztönök összehangolódása az azonos cél, a zsákmányszerzés, a túlélés érdekében. De a solymászat más, ismertebb, hétköznapibb megközelítésében is különleges tevékenység, amely hallatán, láttán még a kívülállók is felkapják a fejüket. Vadászati forma, amelyben a vadász és a puska szerepét is élőlény tölti be. Két csúcsragadozó - az ember és a sólyom - közül az egyik a másik tevékenységének következtében napjainkra világszerte veszélyeztetetté vált. Ha nem teszünk védelmük érdekében, ragadozó madaraink akár örökre eltűnhetnek az élet színpadáról. Korlátokat kell hát építenünk, ha már eddig korlátok nélkül használtuk azt, amiből önmagunk is fakadtunk, a Természetet.
A madár- és a denevérgyűrűzőket korántsem hagyományok ápolása vezérli. Hagyományokról nem is beszélhetünk olyan tevékenységek esetében, amelyek még száz éves múltra sem tekintenek vissza és nem is önálló célokat, hanem megismerés vezérelte módszereket jelentenek. Az embernek mint egyénnek és mint társadalmi lénynek örök célja, hogy megismerje a megismerhetetlent, feltárja a természet titkait, annak reményében, hogy e titkok ismeretében talán jobbá teheti önmaga és környezetének életét.
A madarak és a denevérek titokzatos vonulása, eltűnése, megjelenése már önmagában is olyan rejtelem, amely még az ókor nagy filozófusainak figyelmét is felkeltette. Ennek a nagy titoknak a megoldására kulcsként remélték felhasználni a XX. század elején az egyedi jelölést, vagy amit ez akkor jelentett, a gyűrűzést. A gyűrűzés vagy az egyedi jelölés természetesen önmagában nem nevezhető tudományos tevékenységnek, hanem csak a tudományos kutatás magas szakmai kvalifikációt igénylő megalapozásának. Mégis nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egyedi jelölés nélkül sem a vonuláskutatás, sem a kísérleti ökológia, sem az etológia, sem pedig az evolúcióbiológia nem képes egzakt eredményeket felmutatni. A konzervációbiológiai elméletek felállításához és a természetvédelmi kezelési tervek, fajvédelmi programok megteremtéséhez pedig olyan elengedhetetlenül szükséges az egyedek szempontjából bizonyos kockázatokat is rejtő módszereknek az alkalmazása, hogy ma már nem is tudunk lemondani róla. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Dr. Csepregi István: Természetvédelmi jogi ismeretek
I. Bevezetés 11
II. Magyarország által kihirdetett, vagy közzétett nemzetközi természetvédelmi egyezmények 13
III. A hazai természetvédelmi jogi szabályozás rövid története 21
IV. A természet védelmét szolgáló jogi szabályozás szerkezete 27
V. A természet védelmének célja és az általa érintett értékek körének meghatározása 28
VI. A tájak általános védelme 32
VII. Természeti területek védelme 33
VIII. Az élőhelyek általános védelme 34
IX. A földtani értékek általános védelme 35
X. Az élő szervezetek általános védelme 36
XI. A védett természeti területek kategóriái és a rájuk vonatkozó főbb előírások 38
X3I. A védetté nyilvánítási eljárás 45
XIII. A védett élő szervezetekre vonatkozó előírások 48
XIV. Védett életközösségekre vonatkozó előírások 51
XV. A barlangokra vonatkozó főbb rendelkezések 52
XVI. Védett ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok védelmére vonatkozó rendelkezések 54
XVII. A természet védelmét szolgáló felelősségi rendszer 54
XVIII. A természet védelmének hazai szervezetrendszere 58
Vizsgakérdések természetvédelmi jogi ismeretekből 63
Függelék A: 8/1998. (I. 23 ) Kormányrendelet a védett állatfajok védelmére, tartására bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 65
Függelék B: A hazai természetvédelmi hatóságok név- és címjegyzéke 81
Duhay Gábor: Ragadozómadár-tartás és a solymászat természetvédelmi vonatkozásai
I. Bevezetés 83
II. A ragadozó madarak rendszertana 84
III. Solymászmadarak 87
Solymászatra engedélyezett fajok 87
Solymászatra nem engedélyezett fajok 101
IV. Természetvédelem és solymászat 113
Történelmi visszapillantás 113
Solymászat és ragadozómadár-védelem 115
Pedzővadászat és a természetvédelem 116
Solymászmadarak beszerzése és tartása 116
Solymászmadarak tenyésztése 117
Solymászmadarak adás-vétele, ajándékozása 118
Solymászmadarak elveszése, pusztulása 118
Ajánlott irodalom 119
Kérdések a solymászvizsgához 120
Tesztkérdések 120
Átfogó kérdések 126
Simon László - Varga Lajos: Madárgyűrűzési ismeretek
Varga Lajos: I. A madárgyűrűzés története és szervezetei 127
A gyűrűzés célja 127
A gyűrűzés története 129
A gyűrűzőközpontok 131
Az Euring 133
A magyar madárgyűrűzési központ 133
A gyűrűzök 134
Jelölési projektek (programok) indítása 135
Információgyűjtés 136
II. A madár a kézben 139
A madár topográfiája 139
Méretek 139
Vedlés 144
A korjelölések 146
Határozási problémák, ritkaságok 147
III. Simon László: A madárgyűrűzés gyakorlata és etikája 148
A gyűrűzési megbízás 148
A jelölőgyűrűk I48
Adminisztráció 156
Terepi munka, madárgyűrűzés, terepi adminisztráció 153
Éves jelentés (egyéni gyűrűzési jelentés) 164
A formanyomtatványok 166
Megfogás gyűrűzés céljából 167
Ellenőrző kérdések 185
IV. Madárfajismeret 187
Felhasznált és ajánlott irodalom 196
Függelékek 199
Függelék A: Az MME Gyűrűző és Vonuláskutató
Szakosztály Szakmai Szabályzata 199
Függelék B: Az MME Gyűrűző és Vonuláskutató
Szakosztály Etikai Szabályzata 200
Függelék C: Euring kódjegyzék 202
Függelék D: AH-füzet lapjai 208
Függelék E: Egyszerűsített terepnapló 210
Függelék F: Fajlista táblázat 211
Függelék G: Nomenclator jelentőlap 221
Függelék H: Gyűrűzési összesítés 222
Függelék I: Gyűrűleltár 223
Függelék J: Madárgyűrűzési lap 224
Függelék K: Visszafogási lap 226
Függelék L: Megkerülési lap 228
Függelék M: Adatkérő lap 230
Bihari Zoltán - Paulovics Péter: Denevérgyűrűzési ismeretek
Bihari Zoltán: I. A denevérek vándorlása 231
II. A denevérvonulás kutatása 233
III. Gyűrűzés Magyarországon 234
IV. A denevérek jelölése 237
V. A denevérek megfogása 241
Ajánlott irodalom 245
Bihari Zoltán - Paulovics Péter: Vizsgakérdések 246
Általános kérdések denevérgyűrűzés témaköréből 246
Kérdések a denevérgyűrűzés etikája témakörből 247
Tesztkérdések 247
Paulovics Péter: Függelék A: A denevérgyűrűzés szabályai 253
Dr. Sós Endre - Dr. Rózsa Lajos: Egészség- és balesetvédelem
I. A balesetveszély 259
II. A fertőzötten befogott állatok 260
III. Az állatokról emberre terjedő fertőző betegségek 260
Vírusok okozta betegségek 261
Baktériumok okozta betegségek 263
Élősködő egysejtűek okozta betegségek 265
Egyéb élősködő állatok okozta betegségek 266
Ajánlott irodalom 267
Vizsgakérdések egészség- és balesetvédelemből 268
Tesztkérdések 268
Átfogó kérdések 272-273
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem