Természetvédelem és mezőgazdaság

Szerző

Budapest

'Csemez Attila: Természetvédelem és mezőgazdaság ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	143 oldal
Sorozatcím:	Műhelytanulmányok-Környezetvédelem és integráció
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-508-149-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, színes térképekkel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. Ez nemcsak a nemzetközi egyezményekből, az Európa Tanács-, OECD- és WTO-tagságunkból, a kormány modernizációs programjából, valamint a vonatkozó EU-szabályozások harmonizációs feladataiból és a környezet védelméről szóló törvényből származó kötelezettség, hanem piaci versenyképességünk növelésének is egyik fontos tényezője. Mezőgazdaságunk környezeti állapota ugyanis - amint azt a nemzeti agrárprogram (NAP) környezetvédelmi fejezete megállapítja - kedvezőbb képet mutat, mint a fejlett európai államokban. A mezőgazdasági eredetterhelések a talajok minőségének romlásában, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésében, a természetes élőhelyek csökkenésében és károsodásában, illetve általánosságban a biodiverzitás csökkenésében valamelyest kisebb szerepet játszottak Magyarországon, mint a fejlett iparral és iparosodott mezőgazdasággal rendelkező országokban. A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél tehát komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők környezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak, és így az egész agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai, melyek két fő területre összpontosulnak:
• a természeti erőforrások védelmére (talaj-, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), továbbá
• a fogyasztásra, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszer-biztonság növelésére.
A környezeti és természeti adottságaink figyelembevételével agrár-környezetvédelmi és termelésfejlesztési szempontból is háromtípusú földhasználat kialakítása célszerű:
• védelmi célú (vízminőség-, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat,
• extenzív termelési célú földhasznosítás (mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen természeti adottságú területeken) és
• intenzív termelési célú földhasználat (a kedvező agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve)." Vissza

Tartalom

Ángyán József - Büttner György - Fésűs István - Németh Tamás - Podmaniczky László - Tar Ferenc:
Alapozó vizsgálatok Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakításához 7
Problémafelvetés, elvi megfontolások 9
A vizsgálatok adatbázisa és módszerei 16
A vizsgálatok eredményei 25
Nagy Szabolcs - Márkus Ferenc:
Az EU-csatlakozás várható hatásai a környezetileg érzékeny területekre és az extenzív gazdálkodási módok megőrzésének lehetőségeire 31
Extenzív gazdálkodási módok 32
Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon 35
Az extenzív rendszerek helyzete az Európai Unióban 39
Stratégia a magyarországi extenzív rendszerek megőrzésére az EU-csatlakozás során 46
Következtetések és javaslatok 49
Ángyán József - Márkus Ferenc - Ónodi Gábor - Podmaniczky László:
A természetvédelmi ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben 55
A birtoktervezés szempontjai 55
A birtoktervezés szereplői 56
A birtoktervezés folyamata 57
A helyszín tervezése, értékelése 58
A földhasználat tervezése 58
A birtok létesítményeinek tervezése 72
Közgazdasági tervezés 73
Következtetések, javaslatok 74
Vajnáné Madarassy Anikó - Vajna Tamás:
Az EU-csatlakozás várható hatásai a védett természeti területek mezőgazdálkodására 77
Magyarország védett természeti értékeinek legfontosabb adatai 79
Magyarország védett természeti értékeinek állapota 80
A védett természeti területek 85
A magyar természetvédelem és a mezőgazdaság összefüggései 87
Természetvédelem és mezőgazdálkodás konfliktusai és azok okai 91
Védett területek mezőgazdálkodásának koncepciója 92
Védett természeti területek mezőgazdálkodása támogatásának tapasztalatai az EU-tagállamokban 93
Védett természeti területek mezőgazdálkodása támogatásának stratégiai alapelvei 95
Összefoglalás 96
Csemez Attila - Mőcsényi Mihály:
Egyedi tájértékek jelentősége a rurál táj fejlesztésében 101
A táj, a környezet és a természet fogalmának értelmezése 102
Az egyedi tájértékek csoportosítása 106
Értékelési módszer az egyedi tájértékek meghatározására 117
Az egyedi tájértékek rendszerezése, felsorolása 118
Értékelési kritériumok 121
A kritériumok értékelésbe vonása 134
A védelemre érdemes egyedi tájértékek "megtalálhatóságának" módja, lehetősége 137
Egyedi tájobjektum értékének meghatározása 138
Tájvédelmi kataszter készítésének módja 139
Intézkedés a veszélyeztetettség szerint 140
Összefoglalás 141
A kötet szerzői 143