Természettudományos Kiskönyvtár 13-21.

Tartalom

G. A. Schmidt: Az ember származása (1949) 1-36
Darwin az ember származásáról 3
A marximus klasszikusai az ember származásáról 5
A mai ember és a mai emberszabású majmok 7
Emberszabású majmok és ősemberek csontvázainak lelőhelyei 11
Vadászat és eszközkészítés a legrégibb embernél és az ősembernél 19
Hogyan alakult át az ősember a mai emberré? 24

Nyikolszkij - Jakovlev: Hogyan tanultak meg az emberek beszélni? (1949) 1-37
Előszó 3
Mi a nyelv és hogyan fejtették meg az eredetét 5
Beszélnek-e az állatok? 11
Miért kezdtek el az emberek beszélni? 18
Milyen volt az emberek beszéde? 23
Miért nem beszélt soha egy nyelven az emberiség 33

A. I. Molodsikov: A szovjet tudomány - a természet átalakítója (1949) 1-36
A vadnövénytől a termesztettig 3
Évszázados földművelési gyakorlat 3
Első kísérletek a növény természetének átalakítására 5
Darwin Károly és a darwinizmus 7
Ki volt Darwin Károly? 7
Mi a darwinizmus? 9
A növények természetének átalakítói 14
Kliment Arkágyijevics Tyimirjazev, a növény természetének kutatója 14
A természet nagy átalakítója: Iván Vlagyimirovics Micsurin 18
Luther Burbank, új növények teremtője 24
Darwin és Micsurin munkájának folytatója: Trofim Djenyiszovics Lüszenko akadémikus 28
A föld növényvilágának megújítása 32

B. A. Keller: Hogyan alakítja át az ember a növényeket (1949) 1-72
A növények és hatásuk a légkörre 3
A munka és művészet ezredévei 12
Kliment Arkagyjevics Tyimirjazev 17
Iván Vlagyimirovics Micsurin 26
Trofim Denyiszevics Lüszenko 42
A növénytermesztés sztahánovistái és a kísérletező kolhozparasztok 57
Függelék. Magasan lengjen a haladó, micsurini biológiai tudomány zászlaja! 66

Maximov: Küzdelem az aszály ellen (1950) 1-35
Az aszály okai 4
Miért igényel a növény sok vizet? 8
Hogyan alkalmazkodik a növény, ha a nedvesség elégtelen? 9
A puszta növényzete 13
Mitől függ a nedvesség felhalmozódása a talajban? 17
A gyomnövények - a talajnedvesség tolvajai 21
Az időben végzett vetés megvédi a növényt az aszály ellen 23
Száraz vidéken gyorsan fejlődő fajtákat termesszünk! 24
Szárazságálló növények 25
Szárazságálló fajták kiválasztása 26
A mesterséges öntözés az állandó magas termés biztosítéka 27
A kolhózrendszer soha nem látott lehetőségeket nyitott meg az aszály elleni küzdelemben 31
A Szovjetúnió a példánk hazánk erdősítése terén is! 34

G. P. Gorskov: A földrengések (1950) 1-47
Bevezetés 3
I. Hogyan és hol keletkezik a földrengés?
1. A földrengés leírása 4
2. Hogyan magyarázták régebben a földrengést? 11
3. Hol fordul elő földrengés? 12
II. A földkéreg szerkezete
1. A talaj rétegei 19
2. Hogyan helyezkednek el a rétegek a hegyekben? 20
III. A földrengés okai
1. A Föld tömegének változása és a földrengés 23
2. A földrengés oka - tektonikus változás 26
3. Mozgás a Föld nagyobb mélységeiben 29
4. A földkéreg mozgásának okai 30
5. Van a tektonikus földrengésen kívül más földrengés is? 31
IV. A földrengés tanulmányozása
1. Meg lehet-e jósolni a földrengést? 33
2. A földrengés tanulmányozására szolgáló készülékek 35
3. Hogyan lehet csökkenteni a földrengés káros következményeit? 37
Befejezés 40
Függelék. A magyar föld rengései 43

V. A. Obrucsev: a hegyek és földrészek keletkezése (1950) 1-40
Miről lesz szó ebben a füzetben? 3
I. A hegyekben 6
1. Mit láthatunk a hegyekben? 6
2. Az örök hó birodalmában 9
II. Miből vannak a hegyek? 12
1. A hegyek alkotóanyagának két fajtája 12
2. Hogyan alakultak ki a réteges kőzetek? 13
3. Hogyan alakultak ki a tömeges kőzetek? 15
III. Hogyan képződtek a földrészek? 18
1. A Föld és az őskori világrészek keletkezése 18
2. A Földet szilárd kéreg burkolja 19
3. A földkéregben egyenetlenségek képződnek 20
4. Geoszinklinálisok - a hegyek szülői 21
IV. Hogyan keletkeznek a hegyek? 23
1. A hegyek keletkezéséről szóló legendák 23
2. A hegyek - a kihülő Föld ráncai 24
3. Miről tanúskodnak a hegyek gyűrődései? 25
4. A földkéreg törései 27
5. Milyen erők hozták létre a hegyeket? 28
V. A hegyek pusztulása 31
1. Miért pusztulnak a hegyek? 31
2. Hogyan nyerik el a hegyek formájukat? 33
3. Észak és Dél hegyei 37
4. A hegyek fokozatosan megsemmisülnek 38
Befejezés 40

A. N. Zavarickája: Vulkánok (1950) 1-52
I. Vulkánok és emberek 3
II. A Vezúv 7
III. A Kljucsevszkája-szopka 13
IV. A Stromboli 18
V. Hawaii 20
VI. A Mont Pelé 26
VII. A Katman 31
VIII. Vízalatti kitörések 34
IX. A Krakatau 36
X. Hőforrások, gejzírek és ásványvízforrások 39
XI. Mi a vulkán kitörése? 42
Befejezés 48
Függelék. A vulkános működés nyomai hazánkban 50

V. G. Bogorov: Tengerek és óceánok (1950) 1-39
Bevezetés 3
I. A tengerek és óceánok néhány fizikai sajátsága 6
1. Sok víz van-e a földön? 6
2. Tengereink multjából 8
3. Az óceánok mélysége és feneke 10
4. A tengervíz és sótartalma 10
5. Oldott gázok a tengervízben 13
6. A tenger vízének hőmérséklete 13
7. A tengeri jég 15
8. Jéghegyek 19
9. A hullámok 20
10. A dagály és az apály 22
11. Áramlatok 24
12. Fény a tengerben 26
II. A Szovjetunió tengerei 28
1. A Balti-tenger 28
2. A Bárents- és a Fehér-tenger 28
3. A szibériai sarki tengerek 31
4. A távolkeleti tengerek 32
5. A Fekete-tenger 33
6. Az Azovi-tenger 34
7. A tengernagyságú tavak 34
Befejezés 35

Témakörök