Természettudományi tanulmányok 5.

Tartalom

Tartalomjegyzék.....................................................................................................7
Előszó...............................................................................................................15
Résztvevők, anyag, módszer.................................................................................24
I. fejezet............................................................................................................29
Geológiai, éghajlati és növényföldrajzi adatok.....................................................29
Geológiai érdekességek........................................................................................29
Réti mészkő...........................................................................................................29
Gyepvasérc............................................................................................................31
Tőzegbányászat.....................................................................................................32
Éghajlati adatok....................................................................................................33
A Kőrös-ér vonzáskörzetének növény földrajzi besorolása..................................34
II. fejezet...............................................................................................................35
Történeti áttekintés...............................................................................................35
Az egykori és mai természeti kép rögzítésének nehézségeiről.............................35
Milyen lehetett az általunk vizsgált
DK-Kiskunság a török-kor előtti időkben...........................................................37
Ami biztosan kizárható.........................................................................................37
Túrt erdők, fenyvesek, kiterjedtebb tölgyesek.......................................................37
Fás társulások, melyekkel megyénkben is számolni kell......................................39
Száraz (xeroterm), valamint átlagos adottságú (mezoterm) termőhelyek............39
Homoki szürke- és fehérnyarasok, galagonyás bozótosok...................................39
Nedvesebb (hygroterm) élőhelyek.......................................................................41
Fűzlápok.........................................................................................................41
Láperdők.........................................................................................................42
Gyepek, melyek már a törökkor előtt is bizonyosan előfordultak ezen a tájon.....42
Száraz (xeroterm) élőhelyek.................................................................................42
Terméketlen, vagy gyér növényzetű homokbuckások...........................................42
Nedvesebb (hygroterm) élőhelyek.......................................................................43
Buckaközi kékperjés láp rétek................................................................................43
Puszták a törökkor előtti időkben.........................................................................43
Fás vegetáció az Alföldön az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig az utazók visszaemlékezései alapján.........44
Zoológiai adatok az egykori vegetáció rekonstruálásához...................................44
A török hódoltság tájátalakító hatásáról és a legelők felértékelődéséről ..............45
A változások gazdasági háttere.............................................................................45
A hajdani túllegeltetés következményeiről...........................................................47
Adatok Csongrád és Bács-Kiskun megye természeti képéhez a XVIII. századtól napjainkig...............................................................................48
Szeged birtokfelmérése a XVIII. század elején....................................................48
Erdők a Duna-mentén az 1700-as években.........................................................49
A mocsaras Tisza-völgy.......................................................................................50
Viszonylag erdősebb vidék Kecskeméttől északra az 1700-as években..............52
Fátlanság Kecskeméttől délre az 1700-as években..............................................53
Lehetséges magyarázatok a kiskunsági
homokvidék egykori fátlanságának értelmezéséhez............................................54
A talajvíz ingadozása...........................................................................................54
Periódusos talajvíz ingadozás..............................................................................55
A Duna-Tisza közi futóhomok talajok....................................................................
Kedvezőtlen klimatikus viszonyok hatásai a homokterületekre............................57
Aszály és hőség a XVIII. század végén..................................................................57
A hírhedt 1863. évi Luca napi viharról,
ami (ismételten) mozgásba hozta a homokot..........................................................
Hideg telek, hóviharok, olvadás utáni belvíz........................................................60
Évek, amikor kétféle éghajlati szélsőséggel is találkozhattunk.............................52
Egyéb erdőkárosító faktorok.................................................................................63
Tűzesetek..........................................................................................................63
Tudatos fapusztítás..............................................................................................63
Az izoláció jelentőségéről......................................................................................64
III. fejezet.............................................................................................................67
Napjaink természeti értékként is jelentős élőhely-típusai a Délkelet-Kiskunságban........67
Láncolat-élőhelyek...............................................................................................67
Összetett (erősen mozaikos) élőhelyek..................................................................68
Fás izolátumok.....................................................................................................70
Kevesebb társulásból álló (viszonylag monoton) élőhelyek ................................73
Speciális élőhelyek................................................................................................73
Egyedi természeti értéknek számító területek.......................................................76
Homokbuckások....................................................................................................76
Semlyékes vonulatok.............................................................................................80
A Csongrád megyei semlyékesek típusai...............................................................82
Fűzlápok és láperdő foltok Csongrád megyénkben..............................................83
Elterjedtségük.......................................................................................................83
Jellegük..........................................................................................................83
Kutatottságuk........................................................................................................84
A délkelet-kiskunsági láperdők és fűzlápok vázlatos ismertetése.........................84
Áfás növényzetű lápok és szomszédos területek kölcsönhatásairól ....................94
Fás szárú gyomok betelepedésének veszélye Csongrád megye fűzlápjaiban (és láperdeiben)..........................94
A leendő Kőrös-éri TK általunk vizsgált láperdő és fűzláp foltjainak csoportosítása termőhelyeik jellege szerint .........................95
A fás szárú növények (és az elvadult haszonfák) által okozott gyomosodás
mértéke az általunk vizsgált fűzlápokban és láperdő foltokban............................96
Az egyes te rületeken talált fás szárú gyomok (és az elvadult haszonfák) áttekintése......96
A fás szárú gyomok (és az elvadult haszonfák) gyakorisága és az ellenük történő védekezés.............................................................................97
A fás szárú gyomok (és az elvadult haszonfák) paraméterei a Bartha Dénes-féle (2000) Fekete Listán ..........................................................98
A Kőrös-ér menti süllyedékben talált természetes és természetközeli fás növényzet áttekintése az állományalkotó fűz (Salix) fajokon kívül..................99
A fás szárú gyomok szempontjából közömbös szomszédság...............................100
Optimális szomszédság.......................................................................................100
Javaslataink a fűzlápok és a láperdő foltok védelmére.......................................101
Szikesedő élőhelyek, különös tekintettel a szikes tavakra..................................102
A Tisza hajdani árterén kialakult szikesek..........................................................102
Az ún. „semlyékes vonulatok" egykori szikes tavairól.......................................103
Egyéb tavak........................................................................................................104
Tájkép a XIX. században, avagy milyen volt a Nagy széksós-, a Kisszéksós- és a Madarász-tó az 1860-as évek elején...................................105
A Tiszához közel eső természetes és mesterséges tavak madártani jelentőségéről.........106
Belvizek, vízelvezetés.........................................................................................107
IV. fejezet............................................................................................................111
Telepített erdők (a kiskunsági homokhátság délkeleti felének erdősítése).........111
A homokfásítás alaptípusai a Kiskunság délkeleti felében.................................111
Lakossági fásítások.............................................................................................111
Az első adatok.....................................................................................................111
Régi idők gyümölcsösei, az első „divatfa".........................................................112
Az erdősítés és a lakossági fásítások kapcsolatairól..........................................114
A lakossági fásítások fafajairól...........................................................................116
Csomoros nyarak................................................................................................116
A keskenylevelű ezüstfa és a keleti tamariszkusz................................................116
Egyéb fafajok......................................................................................................117
Uradalmi erdők...................................................................................................120
Települések erdősítései.......................................................................................121
A Kiskunság (célirányos) fásítása az I. Magyar Erdőtörvényig (1879. évi XXXI.
tc.), különös tekintettel a délkeleti területekre....................................................122
A török idők fás szárú emlékei
Szeged és Szabadka városok birtokterületén......................................................122
A fásítás igényének a felmerülése és a törvényi alapok
megteremtése az 1700-as években.....................................................................123
A homoki erdősítések kezdete Szegeden és környékén az
1800-as évek elejétől 1879-ig............................................................................126
A hőskorról.........................................................................................................126
A hatékonyabb erdőgazdálkodás alapjainak a lerakása.....................................128
Az erdősítés háttérintézményeinek számító csemetekertek
Szeged birtokterületén az 1800-as évek elejétől 1879-ig...................................129
A homoki erdősítés módszereiről az 1800-as évek elejétől 1879-ig.................131
Az újítások kora..................................................................................................131
Szemléletváltás a homokvidékek fásításánál.......................................................133
Erdősítési és állományvédelmi stratégiák a Délkelet-Kiskunságban az 1700-as évek végétől 1879-ig.......................................................................134
Az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. tc.) utáni időkről.........................136
A szegedi erdők állapota az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. tc.)
megjelenésétől, az erdőbirtok állami kezelésbe kerüléséig................................136
Néhány gondolat a homokfásítás előtérbe kerüléséről különös tekintettel Szeged birtokterületére.........................................................140
Az első akáckorszakról.......................................................................................143
A „korszerű" erdőgazdálkodás árnyoldalairól....................................................146
Hatványozottan jelentkező rovarkárok,
termőhelyi és a monokultúrákkal kapcsolatos gondok.......................................146
A táj- és területidegen fajokból álló fás monokultúrák funkcióvesztése
a „teljes értékű" (természetközeli) erdőkhöz képest...........................................147
Más kontinensről betelepített fajok és különféle kultúrváltozatok alkotta társulások....148
Az erdőgazdálkodásra visszavezethető természeti értékvesztés.........................149
Törvényi szabályozás..........................................................................................149
Talaj-előkészítés................................................................................................150
Letermelés...........................................................................................................150
Járulékos, főleg a kezeléssel összefüggő problémák...........................................150
Ember- és természetbarát tájhasznosítás............................................................151
Falusi turizmus, tájturizmus, ökoturizmus..........................................................151
Igényes táj- és ökoturizmus kialakítása..............................................................152
Mezőgazdasági hasznosítás a védelemre javasolt területeken............................155
Az egykori természetközeli gazdálkodásról.........................................................155
Napjaink hasznosítási formái..............................................................................157
Szántóföldi művelés............................................................................................157
Gyepgazdálkodás................................................................................................157
Járulékos hasznosítási formák...........................................................................159
Vadföldek............................................................................................................159
Nádgazdálkodás..................................................................................................159
Vadászat és halászat........................................................................................160
Potenciális halász- és horgászvizeink................................................................161
V. fejezet.....................................................................................................163
A Kőrös-ér vonzáskörzetének természeti értékeiről..........................................163
A telepített erdők természeti értékeiről...............................................................163
Természetközeli, őshonos fákból álló monokultúrák...........................................163
A kultúrerdők jellemzői.......................................................................................165
Az ültetett erdők állat- és növényvilágának túlélési esélyeiről...........................166
A természetes és természetközeli állapotban fennmaradt területek
természeti értékeiről............................................................................................167
Növényvilág........................................................................................................167
„Csodarétjeink", melyeket minden körülmények között meg kellene őriznünk az utánunk jövő generációk számára...............................167
Természetkárosítás a „Csodaréteken".................................................................168
Túllegeltetés........................................................................................................168
Túlkaszálás......................................................................................................168
A felfedezetlen „Csodarétek" védett és fokozottan védett növényeiről..............169
Fokozottan védett növények...............................................................................170
Homoki kikerics (Colchicum arenarium)............................................................171
Az egyhajúvirág -tavaszkikerics- (Bulbocodium versicolor) lelőhelyei Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részein....................................175
Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris)............................................................185
Pókbangó (Ophrys sphegodes)...........................................................................186
Endemizmusok....................................................................................................191
Bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis)..............................................................191
Néhány védett növényről bővebben....................................................................192
Tavaszi hérics (Adonis vernalis).........................................................................192
Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)...........................................................195
Tarka nőszirom (Iris variégata)..........................................................................197
A fátyolos nőszirom (Iris spuria)és a szibériai nőszirom (Iris sibirica)
Csongrád megyei együttes előfordulásairól.......................................................199
Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)................................................................202
Állatvilág.........................................................................................................204
Néhány állatföldrajzi trend a nagyfutrinkák (Carabus -genus-)
formaköreinek és alfajainak elterjedése alapján.................................................204
A terület cincéreiről (Cerambycidae)..................................................................207
Homokpuszták cincérei.......................................................................................208
Homokpusztai fajok.............................................................................................208
Homok- és löszpusztai fajok...............................................................................211
Kékperjés láprétek cincérei.................................................................................215
Fűzlápok, fűzligetek cincérei..............................................................................216
Ültetett fehér- és szürkenyarasok cincérei..........................................................222
Nyárspecialisták..................................................................................................222
Oligofág nyárfacincérek.....................................................................................225
Telepített tölgyesek cincérei...............................................................................227
Telepített fenyvesek cincérei..............................................................................232
Történeti áttekintés.............................................................................................232
Napjaink faunajegyzéke......................................................................................234
Fokozott figyelmet érdemlő bogárfajok (Coleoptera)........................................235
Futóbogár-alkatúak (Caraboidea).......................................................................236
Futrinkák (Carabidae)........................................................................................236
Különbözőcsápú bogarak (Diversicornia)..........................................................243
Pattanóbogarak (Elateridae)..............................................................................243
Díszbogarak (Buprestidae).................................................................................243
Lapbogarak (Cucujidae).....................................................................................253
Felemás-lábfejízes bogarak (Heteromera).........................................................256
Gyászbogarak (Tenebrionidae)..........................................................................256
Lemezescsápúak (Lamellicornia).......................................................................258
Csorványfélék (Galerisidae)...............................................................................258
Ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae)....................................................................260
Óriásbogarak (Dynastinae)................................................................................275
Növényevő bogarak (Phytophaga)......................................................................286
Cincérek (Cerambycidae)...................................................................................286
Levelészek (Chrysomelidae)................................................................................289
Ormányosalkatúak (Rhynchophora)...................................................................291
Ormányosbogarak (Curculionidae)....................................................................297
Gerinces állatok..................................................................................................296
A halfaunáról (Pisces).........................................................................................296
A kétéltűekről és hüllőkről (Herpetofauna)........................................................299
A madárfaunáról (Aves).....................................................................................302
A ragadozó madarak adatai................................................................................302
Adatok néhány fokozottan védett fajról...............................................................305
A terület emlősfaunájáról (Mammalia)...............................................................307
A főbb trendek áttekintése...................................................................................307
Néhány szó a farkasokról (Canis lupus).............................................................309
Az emlősök faunajegyzéke...................................................................................577
A Kőrös-érnek és vonzáskörzetének kutatástörténete........................................313
A terület botanikai és zoológiai felméréséről.....................................................313
Botanikai kutatások.............................................................................................313
Az első botanikai adatok Csongrád megyéből....................................................313
A homokvidék kutatásának hőskora (1825-1915)..............................................314
Az erdészet évtizedei (1915-1944)......................................................................315
A szórványos kutatások időszaka (1944-1990)..................................................316
A felmérések szervezetté válása (1991-2005).....................................................316
Összegzőflorisztikai munkák..............................................................................318
Növénygenetikai kutatások..................................................................................318
A területek flórájára és termőhelyeire vonatkozó alapvető irodalmak
helységek szerinti csoportosításban....................................................................318
A botanikai irodalmak összegzése jellegük szerint.............................................320
Zoológiai kutatások.............................................................................................321
Az első faunisztikai adatok Csongrád megyéből.................................................321
A hőskorról (1864-1895)..................................................................................321
A tudományos igényű alapkutatások korai szakasza (1895-1948).....................323
A tudományos igényű alapkutatások második szakasza (1948-2007)
(részeredmények és szisztematikus helyi felmérések)..........................................325
Szervezett kutatások (1970-2007).......................................................................237
A területek faunájára vonatkozó alapvető irodalmak
helységek szerinti csoportosításban....................................................................329
A zoológiai irodalmak összegzése jellegük szerint.............................................330
Regionális jelentőségű kutatások, kooperációs lehetőségek (1994-2007).........331
Függelék.......................................................................................................333
Területleírások (1. sz. melléklet)........................................................................333
A terület védett és fokozottan védett növényeinek összegzése (2. sz. melléklet)......411
A terület védett bogarainak összegző táblázatai (3. sz. melléklet).....................421
A leendő Kőrös-éri TK területén előkerült madárfajok összegzése (4. sz. melléklet).......433
Irodalom.....................................................................................................449
Összegzés............................................................................................................473
Summary.............................................................................................................475

Témakörök