Természettudományi tanulmányok 3.

Tartalom

Előszó 11
I. fejezet A természettudományi gyűjtemény
A hőskorról és trendjeiről
A „háromlábú csirke" kora (1880-1896) 13
A Budapest-centrikusság kialakulása és annak hatása
a vidéki természettudományos múzeológiára (1880-1910) 14
A háromlábú csirke szárnyalása, avagy a fellendülés kezdete vidéken
(A Csongrád megyei közgyűjtemények kialakulása és természettudományos
anyaga az 1800-as évek végén, valamint a századfordulón) 19
Kutatói magatartásformák és szakmai kapcsolatok
Csongrád megyében a századfordulón (1884 és 1920 között) 26
A szegedi múzeum gyűjteményének története
Vita a természetrajzi tár arculatáról (1885-1896) 29
A gyűjtemény kialakítása (1896-1904) 32
Az első állagvédelmi katasztrófa és annak tanulságai 38
Koncepcióváltás a század elején
Előzmények 42
A természetrajzi tár (osztály) vezetését - legalább részlegesen -
szakképzett gyűjteménykezelőkre bízzák (1909-1915) 44
A növénygyűjtemény gyors ütemű fejlődése
Lányi Béla tárvezetése alatt (1911-1915) 45
Az állattár kibővítése látványos (tehát elsődlegesen kiállítási célokat szolgáló)
állatokkal, továbbá a helyi fauna fontosabb elemeivel 48
A Czógler korszak (1917-1936) 50
A gyűjtemény szétzilálódása és újjászervezése (1934-1957)
Amikor kis híján megszűnt a természettudományi gyűjtemény (1934-1936) 60
A korszerű madárgyűjtemény kialakításának kezdete
és a II. Világháború nehézségei (1936-1945) 62
Beretzk Péter, mint „kultúrpolitikus" (1936-1945) 65
A II. Világháború utáni évek a múzeumok államosításáig (1945-1950) 66
Egy -szerencsére- zsákutcába jutott fejlesztési terv (1950-ből) 67
A gyűjtemény második megalapítása
Az igazi változás (Beretzk Péter örökletéte) (1951-ből) 68
Az újjászervezés munkálatai 69
Amikor még malacunk is volt 79
Az a bizonyos országút, amely jó szándékkal volt kikövezve, mégis
megbotlottunk rajta, avagy a hódmezővásárhelyi kudarc 80
A megújult természettudományi részleg (1957-1974)
A Tisza-kutatás hőskora és a Móra Ferenc Múzeum 84
Nem biztos, hogy tréfának szánták, de vicc lett belőle
(A takarékossági mozgalomban elért eredményeinkről) 87
A botanikai részleg önállósodása és profiljának megváltozása (1963-1974) 90
Az állattár történései 1965 és 1974 között 92
A dél-amerikai gyűjtemény továbbfejlesztése (1955 és 1989 között) 102
Az 1974-tól napjainkig tartó időszak eseményei
Személyi és szervezeti változások 1974 és 2000 között 104
Múzeumi tudományos előadóülések 108
Alapvető változás az állagvédelem terén 1974 után 112
A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig
Kiből lesz a jó néprajzos? 115
Megalakul a természettudományi osztály 116
Az egyes részgyűjtemények helyzete 1974 és 2000 között 120
Nagyobb jelentőségű tárgy-együttesek (adományozások, vásárlások, cserék)
1974 és 2000 között 130
Egykori munkatársaink, akik már nincsenek közöttünk. (Képek) 139
Legszebb tárgyainkból (Képek) 143
II. fejezet A természettudományi részleg
közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig
Kiállításaink
Néhány gondolat a természettudományos kiállításokról 165
A természettudományos kiállítások klasszikus csoportosítása
és az egyes csoportok főbb jellemzői 167
Az állandó kiállítások létrehozásának főbb elemeiről 171
A kiállítások továbbfejlesztésének lehetőségeiről 174
A Csongrád megyei múzeumi szervezet meghiúsult kiállításairól 175
A szegedi múzeum alapinformációkat közlő kiállításai 182
A raktárkiállítások végnapjai Szegeden 190
Egykori tematikus állandó kiállítások 191
Jelenleg (2000-ben) is megtekinthető tematikus állandó kiállítások 213
Korlátozott időtartamú kiállításaink
a múzeumok államosítása (1950) előtti idők 224
Főbb népművelési tendenciák és jelentősebb kiállítások
az 1950-es és az 1960-as években 226
Az időszaki kiállítások számszerűsítése 229
Az időszaki és alkalmi kiállítások számszerűsítése 232
A Múzeumi Hónaphoz kapcsolódó kamara kiállítások 236
Komplex időszaki kiállítások megjelenése 237
Vándorkiállítások 238
Az 1974 utáni korszak kiállításai 244
Alkalmi kiállítások 244
Reklám célzatú önálló- és részkiállítások 246
Vándorkiállítások 251
Korlátozott időtartamú, lokalizált (időszaki) kiállításaink 256
Egyéb, kiállításokkal kapcsolatos tevékenység 262
Párhuzamos természettudományos kiállítások kiépülése 1996 után 265
Akik önzetlenül segítettek intézményünk közművelődésének 266
Jelenlegi állandó kiállításaink állagvédelméről 269
Állandó jellegű foglalkozások 271
Gyermekfoglalkozások 271
Múzeumbaráti körök, szakkörök, szakosztályok 272
Egyéb rendezvények
Múzeumi filmdélutánok 280
A Múzeumi Hónap keretében tartott természettudományos hetek 282
Civil kezdeményezésű szervezet alakítására tett kísérlet
A MOAVE Szegedi Csoportjának megszervezése 286
A régi és jelenlegi kiállításaink (Képek) 287
III. fejezet; Múzeum és természetvédelem
Alapelvek 323
A hőskor és tapasztalatai (1879-1948) 325
Az útkeresés évei (1948-1973) 327
A szervezett együttműködés (1973-1995) 328
A legújabb idők kihívásai 1995- 332
Intézményünk munkatársai és a természet védelme
Lakatos Károly és a „zöld gondolatok" 333
Puskával védhető természet 334
A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról 340
Beretzk Péter utáni idők
A Fehér-tó története 351
Részvételünk a Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottságban 352
Csongor Győző a páfrányok és az orchideák szerelmese 353
Mire tanítanak a zuzmók? Gallé László -senior- mint környezetvédő 356
A Tiszától Sopronig, Marián Miklós természetvédelmi munkásságáról 357
Az utóbbi 2 évtized természetvédelmi vonatkozású feladatairól 358
A természet munkatársaink szemével (Képek) 369
IV. fejezet; A gyűjtemény számokban
Miért lényeges a gyűjtemény 389
A konkrét számadatok 390
1. sz. melléklet; Kőzetek
A Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: az Ásványtani
Gyűjtemény Leltára alapján 395
2. sz. melléklet; Ásványok
A Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: az Ásványtani
Gyűjtemény Leltára alapján 405
3. sz. melléklet; Kövületek
A Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: az Ásványtani
Gyűjtemény Leltára alapján 419
4. sz. melléklet; Állatok
A Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: az Állattani
Gyűjtemény Leltára.I. alapján 437
5. sz. melléklet
BERETZK PÉTER ÖRÖKLETÉTJE 463
6. sz. melléklet
Az „Erdő és ember" c. állandó kiállítás VII. pavilonjának
pincéjébe tervezett bányaenteriőr témavázlata
és részlet a „Fa a bányászatban" c. kiállítás forgatókönyvéből 467
Összegzés 475
Summary 479
Irodalom 483

Témakörök